Miért fontos hogy ott legyél valaki esküvőjén? (Testvéred unokatestvéred).

Nézd meg a válaszokat! A sok illemphasz...

Tessék beállni a sorba, csinálni amit a többi balga, mert azt úgy illik és ha nem követed a falkát, akkor megszólnak és kiközösítenek.

Irígy vagy.

Nem tudsz más örömében osztozni.

Tényleg jobb, ha nem mész, hiszen ott a legkevésbé hiányzik valaki savanyú képét nézni akkor, amikor a meghívók örömünnepet tartanak.

Neked csak jogi procedúra. A párnak egy fontos esemény. Szeretnék megünnepelni, hogy megesküdtek és megosztani az örömüket a számukra fontos emberekkel. Az ő dolguk, hogy kit hívnak meg szeretetből vagy illemből.

Kikkel nem beszéltél 10 éve? Olyan rokonok lennének ott? Hadd ne sajnáljalak. Nehéz az emberiség tagjaként szóba állni másokkal. Egy idióta vagy. Milyen jó, hogy nem te vagy az esküvő középpontjában.

Ha nem mész el még a testvéred esküvőjére se, akkor abból következtetéseket lehet levonni az érzelmi intelligenciádról és szociális képességeidelről, melyek alapján most nem vagyok jó véleménnyel rólad.

Csak azok gondolkodnak így, akik számára az esküvő csak anyagi befeketetés: ha te ott vagy, akkor adod a táncpénzt, meg az ajándékot, tehát csakis akkor kaphatod VISSZA a saját esküvődön - ami ugyebár a szüleid szerint egyértelmű, hogy lesz, mert ők már rég elrendezték a sorsod és neked a neved hallgass -, ha te is ott vagy másokén.

Ez egy nagyon durva, szigorúan méricskélt adok-kapok rendszer, még a paraszti sorból kiindulva, amit a nárcizmus kaparisága csak hajaz. Akinek nincs pénze és nem várható tőle semmi, azt meg sem hívják, sokszor, még ha édestestvér, akkor sem. Ezzel is alább tasztítva a sorban.

Figyelj csak, nekem van egy legjobb baratnom, aki meghivott az esküvőjére. Elmentem. Nem ismertem senkit, csak a szűk családi kört. De ezen kívül még ott volt vagy 60 ember, akiket életemben nem láttam. Nem tudtam sokat beszelgetni senkivel, leginkább csak telefonoztam, ittam, ettem. De elmentem, mert a barátnőm fontos nekem, és próbáltam jo arcot vágni mindenkihez aki szóba állt velem, bár nem volt kedvem hozzá.

Ilyen tapasztalatbol merítkezve bizton állíthatom hogy te teljes mértékben kizárod az életedből a testvéred, es nem is kedveled igazan. Ha ez így van, akkor hadd sértődjön meg, ne menj, mert úgyis csak elrontanád a nagy napjat, azzal hogy utálkozó fejet vágsz mindenhez. Mondd meg neki őszintén a sérelmeid, es akkor beken hagy. Ha viszont soha nem tett ellened semmi rosszat, csak nem tartottátok a kapcsolatot, es ezert van benned ellentmondás, akkor ez kiváló alkalom beszélgetést foytatni vele, hogy összehozzon titeket.

"Csak azok gondolkodnak így, akik számára az esküvő csak anyagi befeketetés: ha te ott vagy, akkor adod a táncpénzt, meg az ajándékot"

Mi több mint 100 embert fogunk meghívni az esküvőnkre. Az árát a saját munkákkal keressuk össze, szülői támogatás minimálisan vagy sehogy nem várható. A párom rokonságát nagyon ritkán látom, de kb csak 70 főt ők fognak kitenni. A legtöbben nagyon szegények. De nem is azert fogjuk meghívni őket hogy tömjék a zsebünket, hanem mert rokonok. És igen, ha évente 1x találkozom a tesómmal, mert pl 1000 km-re élünk egymásról, akkor is szeretnem ha ott lenne az esküvőmön. Nem a pénz miatt. Hanem hogy olyanok vegyenek körül akiket szeretek.

A kérdező azonban nem szereti viszont a tesóját. Nem az esküvőt utálja, hanem a nővérét.