Van jogom rászólni a mostohatesóimra, vagy nekem kell alkalmazkodni és nézni, hogy egészségtelenül élnek?

beleolvastam csak. nagyra vagy magaddal. én is átaludtam a tinikorom felét, sőt a húszas éveim elejét is.

nem a te dolgod, szerintem, főleg ha nincs köztetek testvéries kapcsolat. akkor olyan ez, mintha nekem szólnál be, hogy hogyan élek, miközben kb egy idegen vagy :D

5 és 9 évvel fiatalabbak nálad, ráadásul te lány vagy (a lányok gyorsabban nőnek fel az élet hétköznapi feladataihoz és a háztartás rendben tartásához). Nem tudom, miért vársz el több érettséget két tinédzser fiútól. Húsz, sőt 23 évesen én sem voltam sokkal különb, annyi kivétellel, hogy nem kockultam annyit, de én is átdöglöttem a nap nagy részét, időnként besegítettem házimunkával és hetente elmentem haverokhoz. Persze suli mellett, bár 20-23 éves korom közt nem suliztam, otthon voltam. 24 éves korom körül kezdett el bennem is kialakulni az alap igényesség, hogy csak ne legyen már szemétdomb a koliszoba, ha már egyedül lakom. 26 évesen meg külföldre mentem egy szál magam, pénzt kerestem, eltartottam magam, csinosítottam a bérelt szobámat, stb.

Várj vagy 5 évet, akkor már nem lesz ilyen a nagyobb. :D

Egyébként nagyjából tényleg semmi közöd az életükhöz, te csináld úgy, ahogy te jónak látod, ők meg majd egyszer eljutnak oda agyilag, hogy értékelni kezdjék az ilyen dolgokat, mint kint mozgás, tanulás, stb. Mondjuk nekem a kerti munkát a mai napig nem sikerült még csak elviselés szinten sem megszeretnem.

A vendég-nem vendég témára csak annyit, hogy nem lakom a szülői házban kb. 7 éve, ha az egyetemkezdéstől számolom. De ha nem, akkor is 4 éve. De nem tudok úgy visszamenni, hogy na, ez az én otthonom. Nyilván nem viselkedek és érzem magam teljesen kívülálló vendégként, de mégis tudom, hogy én már csak látogató vagyok, nem az otthonom, nem én élek ott napról napra, és tiszteletben kell tartanom, hogy az ő szokásaik különböznek.