Miért nevel sok szülő egy hamis világképet a gyerekébe? (aminek eredménye túlzott kedvesség, feltétlen szeretetet váró gyenge hímek)

Jobb, ha tudod, hogy ez évezredek óta fennálló tény, hogy a férfiak az anyjukat keresik a párjukban.

Egy gyerekkel meg minden normális szülö kedvesen bánik, akik nem teszik, azoknak nem lenne szabad gyereket vállalni!

Nem tudom miért, de kezdek rájönni, hogy fel kell készíteni a gyerekeimet a világ keménységére és kegyetlenségére, úgyhogy gyakran mondom már nekik, hogy csak magukra (max a családtagokra) számíthatnak, senki nem fogja elnézni nekik a hibájukat majd, és hogy próbáljanak meg önállóak lenni, mert senki nem fog majd nekik önzetlenül segíteni.

Valóban sok gyerek, köztük a fiúk is el vannak kényeztetve, minden lustaság és baromság el van nekik nézve az anyukájuk által. Nálunk is. Úgyhogy próbálom helyrehozni, amit elrontottam. Pl. ha mellépisil a wc-ben és úgy hagyja, határozott hangon mondom neki, hogy ha majd továbbtanul és albérletben lakik másokkal együtt, úgy ki fogják onnan penderíteni, mint annak a rendje, mert senki nem tűri el mások mocskát.

Egyelőre nem hatja meg, úgyhogy legfeljebb majd a saját kárán tanul...

"senki nem fogja elnézni nekik a hibájukat majd"

Pláne a NAV...

Az, hogy te ennyire negatív vagy és paranoidot akarsz nevelni a gyerekedből, aki senkiben sem bízik majd meg és magányos lesz, nem jelenti, hogy te is csinálod jól.

Mifelénk úgy vannak nevelve a gyerekek, hogy a családra bármikor “borulhatnak”, mi mindig segítünk. Meg arra is vannak nevelve, hogy ésszel, okosan, de alapvetően pozitívan forduljanak az emberek felé, mert ha folyton csak puffognak, hogy sz.r a világ meg mindenki szemét, akkor soha semminek nem fognak tudni örülni.

Az, hogy valaki kedvesen és empatikusan viselkedik a saját gyerekével, egyáltalán nem jelenti azt, hogy hamis reményeket ébreszt benne. Nem azért lesz valaki lusta, gyenge, szerencsétlen ember, mert a szülei kedvesen bántak vele. Sőt, a stresszt könnyebb elviselni és kezelni, ha az ember tudja, hogy van kihez fordulni nehéz helyzetben és a kezdettől biztonságos környezetben tanulja meg kezelni az érzéseit.

Ezek a szülők nem azért bánnak kedvesen a gyerekkel, mert ki akarnak tolni vele, hanem mert komolyan gondolják, hogy az emberi kapcsolatok természete sokat számít. Ettől még ugyanúgy talpraesetté válhat az illető. Nemcsak pofonnal és vasszigorral lehet életképes, jó embereket nevelni.

Egyébként minden gyerek a szülői mintákat keresi a párkapcsolatában. Sokan nem tudatosan. De ez teljesen normális, amiben felnőttünk azt szoktuk meg és abban érezzük kényelmesen magunkat. Kedves, megértő szülőknél ez nem probléma. Sokkal nagyobb baj, ha valaki bántalmazó szülők mellett nő fel, és akarata ellenére is egyik bántalmazó kapcsolatból a másikba menekül.

"a szenvedést objektívan kezelni" - mondja egy szubjektum (és mindig kivétel nélkül szubjektum mondja)

A pszichologizálás a lélek sérültségére utal. Mi a baj, kérdező? Miben tudnánk neked segíteni?