Kinek van igaza?
A gyk-n minden kérdező gyerek egy köcsög és a szülőket védik általában, de azért gondoltam kiírom a kérdést.
Szóval 19 éves vagyok. (Talán több mint) másfél évig laktam a húgommal egyedül a nevelőapám szüleinek házában, hogy segítsek anyámon aki vidékre költözött a férjével és állatokat vettek amiket rendezni két emberes munka. Miután leérettségiztem dolgozni kezdtem és 1-2 hónap után fizettem a rezsi felét. A húgomat ez idő alatt én tartottam el. Anyám ruhán kívül nem igazán vett neki semmit.
Egy hónapja mondtam el anyámnak, hogy el fogok költözni. Meg akartam várni míg a húgom végez a sulival. (Mert utána anyámhoz költözne). Ezen a héten van a ballagása, már megvan minden jegye, tankönyvek sincsenek már nála, már csak készülnek a ballagásra. Én szabadságot vettem ki, hogy le tudjam bonyolítani a költözést. Aztán kiderült, hogy anyám azt akarja, hogy a húgom még menjen ezen a héten, holott nem csinálnak semmit, és húgomat is pont annyira érdekli az iskola hogy épp átment. Anyám nem tudta azt sem miből áll bukásra s most hirtelen fontos lett. Nekem ez nyilván nem volt jó mert az új lakásban alszom és pakolok, nem érek rá hogy a húgomra is figyeljek mikor csavarog az iskolából ezeken a laza napokon.
Anyám azt mondja csalódott bennem, meg hogy keresztbe húztam a terveit a héttel kapcsolatban. Azt mondta nem segítettem neki soha semmit, de nem baj csak. Azt mondta a párom egy paraszt én meg egy k*urva vagyok, hogy összeköltöztem vele.
Engem esz a bűntudat hogy rosszat tettem vele de közben haragszom is, mert szóltam neki előre hogy megyek és nem törődött vele. Megértem a nézőpontját de ezektől az érzésektől nem látok tisztán szóval kellene külső nézőpont.
Anyád fordítva ül a lovon, nem normális. Simán lepasszolja a gyereket a nagytestvérnek, hát milyen dolog ez??
Ne legyen bűntudatod, megtettél mindent a húgodért, és még annál is többet! Ő is teljesen jogtalanul neheztel rád.
Éld végre a saját életed, eleget feláldoztál már értük.
Kedves kérdező! Megtanulod most azt a mondást , hogy mindig azt a lovat ütik, amelyik húz!Sajnos ez van az életben.
Te nem vagy hibás.Anyád nevelje tovább a húgodat.Szégyellje magát ha nem hálás inkább neked.Ne törődj vele.Éld a saját életed.
Nálunk is ez van pepitában.Én rohangálok idős anyám után, munka mellett mindent csinálok neki amit kell, mégis én vagyok neki a szar szemét.A nővérem aki mindenből kihúzza magát a kedves.
Én se értem, miért azt bántja mindenki, aki teszi amit kell?
Tökmindegy miket vállaltál, az most nem lényeg.
Szóltál anyukádnak ELŐRE, hogy PONTOSAN mikortól változik a helyzet?
Ha nem, jogos a hisztije, rossz a kommunikációd.
Ha igen, nem jogos a hisztije, ne utólag módosítgasson.
Mi a csudáért nem megy a tesód??
Te megengedted neki? Anyukád megengedte neki?
Egy 14 éves járjon csak az összes tanítási napon, akkor is, ha nem adnak le anyagot és akkor is, ha hamarosan iskolát vált.
Amennyiben megengedted neki, tudatnod kellett volna anyáddal, mivel az ilyesmi az ő hatásköre.
Nekem úgy tűnik, hogy a húgod a hibás, elkezdett hisztizni, hogy nem akar menni többet, holott tanköteles és van tanítási nap, akkor is, ha ballagásra készülnek, ez felborította a te és anyukád terveit is. Mivel húgod egy kislány, utólag szervezkedne, meg kell neki mondani, hol a helye, nem alkalmazkodni hozzá 2 felnőttnek.
Várj most olvastam újra, lehet, hogy az van, hogy ti ketten elhatároztátok anyukátok tudta nélkül, hogy a tesód nem megy, mikor tanítási nap van, hogy neked könnyebb legyen költözni?
Az számít, mit beszéltetek meg, ha semmit, vagy nem pontosan, az mindkettő felnőtt hibája, illetve azé, aki leköszön, annak rendben illik hagyni a dolgokat.
Az a helyzet, hogy te bízod anyukádra a húgodat, mindenről tájékoztatnod kellene(elvállalni nem kellett volna, de ez mellékes most) részletesen. Még jó, hogy érdekli, miből áll bukásra, hiszen most venné vissza a felügyeletét, ami eddig nálad volt.
El se kellett volna vállalnod ezt, anyukád pocsék anya lehet, de ebben az esetben szerintem igaza van. Egyenrangúként kezelt, te vállaltad, megválni is így kéne a feladattól, rendes kommunikácóval.
Átadta neked a lányát, vele együtt minden dolgot, te ezt felnőttként vállaltad(pedig nem kellett volna) felnőttként is kell kezelni.
Mit szólnál, ha a munkahelyeden átvennéd valaki feladataid, és ahelyett, hogy elmondaná mi hogy ment eddig, egy szó nélkül lelépne rád hagyva egy olyan rendszert, amiről fogalmad sincs?
Ráadásul itt gyerekről van szó, nagyobb a tét..
Emberileg anyukád egy nagy nulla, te messze felette állsz, de felnőtt dolgokat nem kéne úgy vállalnod, ha nem tudsz felnőttként hozzáállni..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!