Nagyon megviselné a gyereket, ha 3 évig egyik szülőt havonta látná pár napra?

Jelen esetben én lennék az a fél akivel ritkábban találkozna... az anyuka szerepét töltöm be,kövezést nem kérek! megpróbálom röviden megfogalmazni, hamarabb jött mint kellett volna, vétek lett volna kihagynom az életemből, nagyon szeretem, meg háttérbe van egy betegségem is ami elég egyértelművé tette hogy marad vagy sem.. na mindegy más tészta, ugyebár az lenne a helyzet hogy férjem egyedül nevelné addig.. kint Skóciába, mondta ha ennyire szeretnék visszamenni ő támogat, nagyon jó apuka, gondját tudja viselni az biztos, testvéreim is kint vannak ők is tudnak segíteni ha arról van szó, és.. beszéltem volt osztályfőnökömmel mondta hogy vissza vesznek és itt részletezte a dolgokat, tisztában vagyok vele hogy kint mennyit jelent az érettségi.. nem is ez a lényeg hanem hogy ugye nekem 2 felmentésem van ami miatt húzós lenne az egész hiába tudom jól az angolt, másik iskolába nem feltétlen mehetnék, vissza viszont biztos.. és így legalább lenne szakmám, a továbbtanulós részt amit természetesen szeretnék.. azt már kint folytatnám, vagy estin, vagy rendesen, és így tudok a családommal lenni. Meg igen.. ami eléggé zavar hogy anyukám ezt nagyon ellenzi.. nagyon jó anyuka ő is a maga szempontjából, nem panaszkodhatok, értem is tényleg amit lehetett ő megtett,támogatott, de na de igen hogy ő nagyszülő tisztára el van szállva hogy unok-aa (első) és kész vége a világnak, nagyon szereti, viszont ezt az egészet ő azért ellenzi mert nem ő nevelné hanem az apja.. és ő nem látná.. én ezt a részét is megértem, teljesen, de nem kistesót akarok/akartam magamnak, meg ha itt van ez a lehetőség, és egész jó a körülményekhez képest (legalábbis más nem jutott eszembe). Ja még erről a kistesós részről annyit hogy anyukán tényleg.. nem lehet rá rosszat mondani, de viszont nem egyezik a nevelési stílusunk, az apjával vagyis a férjemmel meg nagyon.. ezért is találnám jobb ötletnek, de viszont.. itt van ez a kicsi de.. ami nagyon bánt, ahogy nyilatkozta hogy -

az nem anyuka aki egy napra is másra meri bízni a gyereket, magára

aztán volt még

- az ilyenek nem nők,lenézi őket a társadalom, rossz büdös ku****

és ez tőle nagyon rosszul esett..

És.. volt amikor kórházban voltunk picivel.. mindenki azt nyilatkozta neki, amit nekem mondott vissza, hogy példaértékűen bánok a picivel, meg hogy korombélieknél ez mennyire ritka.

De valahogy legutóbbi beszélgetésünknél nagyon csak azt tudta szajkózni, én azt vettem ki.. hogy én rossz szülő vagyok, miközben eddig ő se mondott ilyent soha, de hogy megtudta hogy nem ő nevelné, és együtt akarok maradni az apukájával tisztára kifordult magából.. Napokban azt mondta hogy ő nevelőszülő akar lenni, mert én nem hagyom kiteljesedni őt mint nagymama.

Még annyi lenne a kérdésem, aki eddig végigolvasta, mert már nem fért ki, meg így hogy részleteztem az egészet.. ilyen nagymamával/ szülővel mit lehet kezdeni? tisztára meg van őrülve..