Írna kérem olyan, akinek engedékeny szülei voltak és mégis normális ember lett belőle?
Nem engedékenynek, inkább leszarósnak mondanám anyámat. 3 éves koromban halt meg apukám. Anyám meg nem felnevelt, hanem felnőttem mellette, mint a dudva.
35 éves vagyok, férjjel, gyerekkel. Van egy házunk önerőből, 2 kocsink, és normális fizetésünk. SZóval jó élet színvonalon élek.
Néha én is rácsodálkozom, hogy hogyan nem kallódtam el, amikor tiniként igencsak "éltem". De szerencsém van, nyugodt, jó életem van.
Mi köze a kettönek egymáshoz?
Az engedékenység nem azt jelenti, hogy emiatt a gyerek nem lesz normális - akármit is értesz ez alatt, és a szigorú szülök gyerekei is igen sok esetben sérülnek pszichikailag, föleg, ha oktalan szigorról van szó!
Ahogy az elsőnél nálunk is inkább a letojom, nem foglalkozom a gyerekkel szülők voltak. Anyám agresszív alkoholista volt, így ő sosem foglalkozott velünk. Apám meg menekült az alkoholista anyám elől, és inkább kamionozott. Volt, hogy 1 évig haza sem jött. Mi a testvéremmel hamar felnőttünk. 10-12 évesen már megtanultuk, hogy kell mosni, főzni, életben maradni.
Azóta felnőttek lettünk. Nővérem magas beosztásban dolgozik, család, gyerek, boldog házasság. Én külföldön élek, dolgozom, van családom, boldog vagyok. A múltat lezártuk, és a saját erőnkből lettünk azok akik ma vagyunk. Bevallom engem mindig az motivált, hogy soha ne legyek olyan mint anyám, engem soha senki ne lásson részegen. Eddig sikerült
45/N
Félreértettetek!
Most egy barátnőm vágta a fejemhez, hogy nem vagyok jó szülő, mert túl engedékeny és szerető vagyok, és nem vagyok szigorú! Ezt mondjuk nem értem, mert van saját gyermekem. Kell leckét írni, fürödni, segíteni a háztartásban, nem csavaroghat, időben haza kell érni. Mégis állítólag túl engedékeny vagyok. Például éppen ezért vagyok alkalmatlan keresztanya szerepre. Viszont arra jó vagyok, hogy a kiskorú gyermekére napokig vigyázzak, gondját viseljem, szeressem. :-(
Ha nem vagy jó keresztanyának (ami ugye a legtöbb esetben csupán szimbolikus szerep), akkor nyugodtan mondd meg a barátnődnek, hogy nem vigyázol a gyerekére, nehogy valamilyen súlyos erkölcsi kárt tegyél benne.
Én leépíteném az ilyen embert a környezetemből.
Én akkor engedékeny anyuka voltam /vagyok. A fiamnak már egészen kicsinek adtam teret, hogy a saját személyisége, gondolatai, tervei kibontakozzanak.
pl:
3 évesen közölte, hogy utálja a harisnyákat, nem veszi fel. Kompromisszumot kötöttem vele. Ha levágom a lábfej részét ,csak bokától indul a harisnya, úgy elhordja külön zoknival? Igen. Minden drága harisnyát szétvagdostam. Sokszor volt, hogy kérte menjünk a tóhoz játszani. Kit érdekelt, hogy nincs kiporszívózva, vagy nincs az ablak megpucolva? Inkább kimentem a tóhoz vele. Persze voltak szabályok amiket be kellett tartani, és betartott. Ma már felnőtt ember lett belőle. Mérnök, és nagyon büszke vagyok rá. Normális férfi lett belőle.. Attól, hogy a gyermekeddel töltött időt előtérbe helyezed minden másnál , még nem vagy rossz szülő. Attól csak jobban értékeli ő is a kapcsolatot, a világot maga körül.
Ha nem vagy jó keresztanyának, akkor babysitternek se legyél jó. Még valamit. Tölts minél több időt a gyerekkel, ne érdekeljen, hogy nincs elmosogatva. Hidd el nekem, egy reggel felébredsz, és rádöbbensz, hogy gyorsan eltelt 20 év. Az együtt töltött idő emléke örökre megmarad-
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!