Volt valakinek nagyon-nagyon szigorú szülei, mi lett, hogyan lettetek "szabadok"?

Elköltöztem koliba, igyekszem egy hétnél tovább nem ott aludni.

Ahogy egyre idősebbek és látják, hogy sikeres vagyok, egyre kevésbé féltenek túl és egyre jobban elfogadják a véleményemet.

Szerencsém volt, kaptam kolit, akkor elköltöztem. Az elköltözés után az első hétvégén hazamentem, aztán év közben alig. Az első nyárra még hazaköltöztem, de nagyon megbántam, alig vártam a szeptembert, és azóta soha, nyáron is bent maradtam. Így mondhatni 19 éves koromban sikerült végleg elköltöznöm. Akkor kezdtem dolgozni, és 21 éves koromtól műár semmit nem kértem tőlük, az volt az igazi megmenekülés. Egyedül lakást kivenni elég nehéz, főleg Budapesten. Szóval az érettségiig, egyetemig kötve vagy sajnos. :(

A nagyszájú többdiplomásnak üzenem, hogy nekem is van több, csak én ezt egyedül értem el.

Kiszolgáltatott helyzetbe került szegénykém (idegösszeomlás, túl sokat dolgozott feleslegesen.)

Én ezt nem éltem meg "szabadság"-ként. Mindent tudtam róla - hogyan indult az élete, milyen nehézségeken ment keresztül - és megértettem Őt.

Megbocsátottam mindent, mert túl sokat bűnhődött - értelmetlenül.