Nehezen lendülök ezen túl? Normális, hogy emiatt aggódom?
Mindig is kis családom volt. Anyáék nem nagyon tartották senkivel csak ritkán a keresztszüleimmel a kapcsolatot. Évi 1x.
Bíztam benne, hogy majd végre nekünk lesz egy összetartó családunk, de most azt érzem kezd összehullani.
A szüleim az ország másik végére költöznek a testvérem itt marad lakni. Nekem itt van barátom, de ő nem akar az ország másik végére menni.
Szomorú vagyok, hogy ilyen nagyon messze vagyunk és messze is leszünk örökre egymástól, mármint a szüleim tesómtól és én is valamikor valamelyikőjüktöl.
Apukám külföldön dolgozik azért mennek oda.
Itt pedig marad a házunk ahova beköltözik tesóm a barátjával.
Szomorú vagyok, mert tudom, hogy anyát bántja a dolog, hogy ilyen távol lesz tesóméktól, de apa miatt mindenképp szeretne költözni.
Nekem is van egy friss kapcsolatom innen. Csak nekem még hátra van az egyetem. Amit nem tudok, hogy itt vagy az ország másik végén folytassak anyáéknál.
Szeretem a barátomat, de tudom, hogy ő sose akarna a szüleitől messze a határhoz költözni, és mivel én szeretném a szüleimet közel tudni azt érzem nem kellne folytatni a kapcsolatot. Csak félek, hogy hibát követek el, mert tudom hogy őszintén szeret engem és én is őt.
Nagyon szégyellem magamat az érzéseim miatt és hogy emiatt idegeskedem minden egyes nap, hogy ki milyen messze lesz egymástól és mennyit kellesz utazni.
Úgy érzem szimplán csak bele kellene törődnöm, hogy a mi családunk sosem lesz együtt, ahogy eddig sem volt, mivel apa hétvégéken vagy kéthetente járt haza Ausztriából.
21L
válasza:21 évesen nem kéne ennyire szülőfüggőnek lenni,minden pasit kifogsz dobni mert brühühü anyuékkal akarsz élni inkább? Fordulj pszichológushoz.. Nem bántás,de 21 évesen nem itt kéne fejbe tartani. :O
40N
Köszönöm a választ!
De akkor mi tévő legyek?
Ha itt maradok kolis lennék, ha anyáékhoz meg nem kerülne pénzbe a taníttatásom.
A barátommal még friss a kapcsolatom és ragaszkodom anyához.
Tudom, hogy nem szabad így hozzá állnom a dolgokhoz, de sajnos még is felzaklat, ilyen vagyok.
válasza:21 évesem már rég külön élnek sokan párral.. Vmi nem kerek nálad. 30 évesen meg már nem fogsz tudni leválni..
40N
válasza:
válasza:Hm, elgondolkodtató, hogy egy ilyen döntési helyzetben inkább a párkapcsolatod szakítanád meg. Valószínűleg a tanulásod nem terhelné meg a családi kasszát érzehetően, különösen ha itt is volt házatok, plusz édesapád Ausztriában dolgozik. De Neked miért kellene koliba menned, ha a szüleidnek van itt egy komplett háza, amiben addig mindannyian elfértetek?
Vizsgáld meg, hogy tulajdonképp mi jelentené számodra a kielégítő családi életet? A fizikai együttlét a szülőkkel? Ez még gyerekkorban normális, de fiatal felnőttként fura és nem is fenntartható, hisz előbb utóbb mindenki önállósodik. Szerintem inkább próbáld ki egyszer távol a szülőktől, sokat ad az ember életéhez egy kis önállósodás. Az biztos, hogy Kelet-Magyarországról nem egyszerű eljutni a nyugati határhoz, de rengetegen utazgatnak így, nem kell hetente menni.
Érdemes lenne a szüleidhez való, enyhénszólva túlzott kötődésen kívül megvizsgálni a párkapcsolatodat is, mert ahol 21 éves korban az merül fel, hogy őt dobnád a szüleiddel való kapcsolat megőrzéséhez...
válasza:Csak azért merült fel bennem a szakítás, mert tudom, hogy könnyebb lenne neki találni itt egy barátnőt, akinek itt van mindenkije, mint egy olyan lányt, aki így ragaszkodik a szüleihez.
Ugyanolyanok vagyunk ő is 21 éves és ragaszkodik nagyon a szüleihez. A szülei azt is felhánytorgatták, hogy nem kellene sokszor együtt aludnunk. Heti 1x szoktunk. Vagy két hetente.
És nem tudtam mire vélni és azt mondta a barátom félnek, hogy kirepül a fiúk és nehezen engedik el őt otthonról. Pedig rengeteg időt van velük.
Meg azt érzem, hogy én egy óriási teher barátnő lennék, aki miatt gyakran az ország másik végére kéne utazni, hogy a családját láthassa. Havi egyszer minimum szeretném későbbiekben is meglátogatni őket.
Apa még régen fontolgatott olyan terveket, hogy majd mi oda költözünk, mert egy két generációs házat vettek. De barátomat se a szülei nem engedik el már most hogy ott éljen később, sem ő nem akar semmiképp.
Tesómék eddig úgy voltak odamennek és mondták is a szüleimnek, de most arra jutottak még is csak itt maradnak, ha már úgy is üresen marad a lakás.
Itt nem tudnék ingyen egyetemre járni. Mert a legközelebbi egyetem 3 órára van. Kolisnak kell lennem.
De szüleim hitelt vettek fel 10 évre, ami ijesztő számomra. Apa tudom, hogy nagyon szeret költekezni, sok fölös dolgot megvenni. A ház rengetegbe lesz, mert majd mindent újítgatni akar. És én nem akaeok pénzbe lenni. Ezért akarnék odamenni tanulni. Meg anya miatt is, mert apa természete nem annyira jó. Meg mert tudom, hogy anya nagyon szomorú amiert ez lesz és látszik is az egészségügyi állapotán, a stressz nagyon kikészíti az embert.
Gratulálok a babádhoz!
Próbálok pozitív és boldog lenni, de sajnos még is idegeskedem és szomorkodom.
válasza:Milyen családhoz ragaszkodsz.. Ami szét van hullva max együtt laknak idegenek és már betegit is,Lásd Anyukád.. Ez minden csak nem család ahogy leirod,a pasiért meg nem kár aki a szüleit választja,sajnos mindketten ovis szinten vagytok tartva,és rettegtek az önnáló élettől..
36N
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!