Hogyan értessem meg anyukámmal, hogy nem akarok megnősülni, gyereket sem szeretnék? (A főbb érvek lent)

Nagymamám ma este mondta nekem, hogy lassan 37 leszek, már ideje lenne találni valakit. Az még csak egy dolog, hogy nem nézek jól ki, de emellett tíz éve állok rendszeres pszichiátriai kezelés alatt. Szorongás, depresszió, szkizoaffektív zavar. Azt szokták mondani, hogy egy ugyanolyan beteget kellene találnom. Ha egészséges lennék, akkor elképzelhető lenne, hogy akár még kellenék is valakinek. De akkor is kézzel-lábbal kapálóznék a kötöttségek ellen. Nem szeretem a megérkezést, a végleges dolgokat. Kibírhatatlan lenne számomra, hogy nekem haza kelljen menni egy feleséghez minden nap ugyanabban az időben. Nem szeretek megérkezni sehová.

Anyukámnak az az érve, hogy valakinek segíteni kell nekem az ügyek intézésében, mert egyedül még az adóbevallásomat is elfelejteném.

Összefoglalva: A fentebb írtakat még egyszer ismétlem, nem igazán hiszem, hogy beteg ember kellene valakinek, de ha nem lennék beteg, akkor is vannak olyan tulajdonságaim, amelyek miatt lehetetlen lenne az együttélés másokkal.