Zavarna, ha a lányotok egy arab fiúval jönne össze?

Nem, nem zavarna, ugyanis én speciel félig szír vagyok édesapám által, éltem is kint majdnem 2 évet, szóval azért kicsit jobban belelátok, mint akik csak úgy csípőből ítélkeznek és az arab szó hallatán azonnal rávágják, hogy úirsteeeeen, mert jajj a tv-ben azt mondták és a szomszéd szomszédjának a lányának a nővérenek a barátnője azt mondta, hogy..

Apa által sok arab ismerősükünk van, akik mind rendkívül értelmes, normális, tisztelettudó emberek. Igen más kultúra, más a vallás, de egyáltalán nem igaz, hogy minden arab férfi kutyaként kezeli a nőket és semmibe se veszik őket. Apa soha egy percig nem tartotta alsóbbrendűnek anyát, imádják egymást az első perctől és bármit megtenne érte/értünk. Egyáltalán nem vallásos, szóval azontúl hogy nem eszik disznóhúst, nagyjából semmiben nem nyilvánul meg a más vallás és más kultúra. Vannak dolgok, amikben ő másképp gondolkozik, vannak szokásaik, amiket azonban sem ott kint, itt meg aztán főleg nem “gyakorolja”. Képes elfogadni, hogy ő van Európában, itt másképp mennek a dolgok, mint náluk. Itt nem hordanak csadort a nők és nem bugyolják be magukat tetőtől talpig. De amikor kint laktunk sem akart egyikunkre se ráerőltetni az eg világon semmilyen ottani szokást, mert tudta, hogy az irreális elvárás lenne velünk szemben. És nem ő az egyetlen ilyen beállítottságú arab férfi, hisz mint említettem sok arab barátunk van apa részéről és több olyan is van, aki szinten magyar nővel házasodott, akikkel anya rendszeresen szokott találkozni és náluk is minden rendben van, nincsenek semmibe nézve. Nagyon dühítő mikor sokan akar 1 ember által vonnak le általános konkluziót az összes többire. Vagy épp egyetlen egy személyes tapasztalatuk sincs, csak elhisznek minden agymosott dolgot, amit a TVből lehet hallani (mert kétségtelen hogy ott mindig minden körülményből próbáljak kihozni, hogy az arabok micsoda szörnyű emberek, mind terrorista ugye stb) vagy szimplán hall nyolcadkézből egy történetet és szó nélkül elhisz mindent és az alapján elítél mindenki mást is... Rettenetesen rasszista, fajgyűlölő a magyarok túlnyomó többsége, ami borzasztó.

És nem csak az arabokkal kapcsolatban, de nem ám. A négereket is szidják agyba-főbe, sok férfi képes közölni, hogy az nem nő akinek köze volt valaha is egy néger férfihez és össze nem jönne ilyen nővel. De a kínaiakkal is bajuk van, a romákkal, a törökökkel, szóval nagyjából mindenkivel aki nem magyar és akinek sötétebb a bőrszíne. Mindegy, ez nem az én szegénységi bizonyítványom, csak dühítő néha az emberek tudatlansága és hiszékenysége.

Az meg abszolút nevetséges “erv/indok”, hogy Jajj hát hogy beszélnek. Hát hogy? Nálunk apa pl megtanult arabul, de előtte angolul beszéltek, nem óriási tudomány legalább egy nyelvet normálisan megtanulni beszélni, ez nem lehet akadály. Az meg sehol nincs törvénybe vésve, hogy magyar nők csak magyar férfiakkal jöhetnek össze vagy minimum csak európaival!! Azt hadd döntse már el mindenki maga, hogy kivel szeretne egyutt élni, azért na. Ami sok az sok, hogy már az is probléma, hogyha magyar nő nem magyar férfival jön össze. Nem véletlen tartják a világ sok országában, hogy a magyar az egyik legrasszistább népcsoport, hanem joggal.

Aktuális a kérdés és a válaszom is. Karácsonykor ismertem meg a lányom arab párját. Együttlétkor inkább a nonverbális jeleket figyeltem. Mondani lehet bármit, sokkal fontosabb, hogy hogyan. Sokat segített, hogy amikor felvetettem, hogy menjünk el az éjféli misére, igen nyitottan fogadta. Kédőbb az édesanyja megköszönte, hogy jó szívvel láttam vendégül a fiát.

Aggódom? Természetesen......de mit tegyek? Lányomnak volt több magyar barátja is, de most a legboldogabb.

Válaszom: nem zavar.

"Aggódom? Természetesen...... nem zavar."

Ha aggódsz, nem igaz, hogy nem zavar.

"vagy szimplán hall nyolcadkézből egy történetet és szó nélkül elhisz mindent"

És akkor amit te írsz, milyen alapon higgyük el? :)

Egyébként is: te csak félig vagy szír. Itt meg olyan valakiről van szó, aki nem csak félig arab. És az, hogy a te édesapád nem olyan, nem jelenti azt, hogy az az általános. Ez a tény (ha elfogadjuk ténynek...) nem cáfolja azt a sok másikat (amit miért ne fogadhatnánk el szintén ténynek, ha a te elmesélésedet elfogadjuk?), ami épp az ellenkezőjéről szól.

36-os: Akkor is aggódnék, ha magyar barátja lenne. Egy-két kapcsolatot végig szenvedtünk.

Ha egyedül lenne, akkor is aggódnék.

Anya vagyok, ez be van építve.

Addig zavart, hogy arab, amíg nem találkoztam vele személyesen, amíg nem figyelhettem még a kapcsolatukat.

Lányom is Magyarországon nőtt fel és idő kellett számára is, hogy felvállalja a barátját......meg kellett küzdenie a saját előítéletével. Természetesen, bennem is felmerült rengeteg kérdés, kétely amit nem is titkoltam.

Bármit is választunk, a döntéseinkért fizetni kell. Csak remélhetjük, hogy megéri az ár........

Megmondom őszintén, igen, vagy jobb megfogalmazás az, hogy félteném. Nyilván nem minden arab mellett lenne veszélyben a lányom, de elég sok negatív tapasztalatról hallottam, olvastam ilyen kapcsolatokra vonatkozóan, és a legtöbb így kezdődött. Aranyosnak, felvilágosultnak tűnő, egyetemista srác. Aztán házasság, vagy akár házasság előtt:

- erőszakkal vagy érzelmi manipulációval elérni, hogy muszlim hitre térjen a lány, kövesse a szokásokat

- eltávolítják a családtól

- elnyomják

- kapcsolat megromlásakor elveszik a nőtől a gyereket

És nem lehet előre kiszűrni, ki ilyen. Max. akkor lennék nyugodt, ha tényleg közelről megismerhetném a fiút - hozzáteszem, nem hiszem, hogy nem beszélnék a sráccal közös nyelvet, mert a legtöbb egyetemista arab azért beszél angolul.

Az anyai aggodalom természetes dolog, bármilyen fiú esetében.

Nem mellesleg a magyar férfi díszpéldányok között is akad szép számmal asszonyverő és hasonló finomságok. Azokat sem lehet kiszűrni, sokszor nem is látszik rajtuk. Szóval én azért nem csak az araboktól félnék...