Ha nem akarok még gyereket az önzőség? Kivel szemben?

Alapvetően az a gond, hogy azt hiszed, egy gyerekkel megszűnik a szabadságod.Az biztos, hogy más lesz az élet,de annyi pozitívummal gazdagodik, hogy nem érzékeled úgy, hogy nincs szabadság.Gyerekkel még jobban kinyílik a világ.Amit most nem csinálsz, nem mész bizonyos helyekre, azt gyerekkel fogod csinálni, mert őt fogod vinni.Észre se veszed, nem is vágysz már azokra a dolgokra, amit addig csináltál.Egy részét meg simán lehet gyerek mellett is.

30 évesen azért már valahogy egy férfiban is működni kéne az ösztönöknek.Párod ha szeretne gyereket, vele szemben önzőség.Egy nő 30-on túl már nem várhat arra, hogy a párja valamikor esetleg akar gyereket.Mert neki már késő lesz új kapcsolatot keresni és gyereket szülni.

Egy jó párkapcsolat arról is szól, hogy a másik igényeit is szem előtt tartjuk, még akkor is, ha ez nekünk olykor nem igazán jó.

Amúgy ismeretségi körömben van több ilyen férfi.Akik ágáltak a gyerek ellen,nem akartak, de végül mert a párjuk nagyon akart, belementek, de nem örültek.

Most ők a legbüszkébb apák, imádják a picit nagyon.De amúgy ez kettőtök dolga.Ha valakiknek gyerek nélkül jó az élet, akkor legyen úgy.De párodat erre nem kényszerítheted.

22: Nem, nekünk ilyenek nem fordultak meg a fejünkben. Teljesen természetes volt, hogy ennyi idő után (sőt, kevesebb, mert mi egy év együtt élés után vágtunk bele) vágyunk családra, házasságra, gyerekre.

Nyilván más a helyzet huszonéveseknél, vagy friss, komolytalan kapcsolatoknál. De mi is már 30-on felül voltunk mindketten.

Nem lehet, hogy te a barátnőd iránti érzéseidben nem vagy biztos?

Nem bántásból, csak nekem elképzelhetetlen, hogy két ember, akik igazán szeretik egymást, ennyi idősen, ennyi idő után, nem vágynak családra.

Berögződés hogy nem akarsz gyereket... később se fog változni a hozzá állásod ha most sem akarsz és más a fontossági sorrended korodhoz adódóan..

Én személy szerint soha nem vártam volna 30 éves koromig hogy babát tervezzek a párommal..,nem mintha fiatal anyuka akartam lenni,hanem mert fentebb is megírták az okokat.. amit most nincs kedvem soroli, a lényeg hogy anyám is már 32 évesen klimaxolt, az ő anyja meg 35 évesen... nekem is van egy olyan érzésem hamarabb fog jönni mint kellene... így is lett,mindig is hármat akartam,hát 1 jött össze most megy még az örökbefogadási szakasz...(újra..) jó ha van gyerek,tényleg, de az is biztos más a saját,nagyon MÁS!

Azért egy 30 éves férfitól már elvárható lenne, hogy legyen valami jövőképe, terve. Te totál bizonytalan vagy, egyik nyaralástól a másikig gondolkodsz, az nem egy életcél már ne is haragudj, hogy edzőterembe jársz meg éttermekbe. Rohadtul meg lehet ám unni. Annyira emlékeztetsz egy haveromra, ő mindig szórakozni járt, minden hétvégén, nem kell a gyerek, minek, aztán 40 évesen jött az újabb hullám, kell a gyerek. Csak nem jött össze. Kiderült, hogy gyenge a spermája, a nője meg már igencsak kifelé kacsintgat, mert elmúlt 34...

Nem tudom, te eddig mennyi áldozatot hoztál meg másokért életedben, de hidd el, amikor a kisfiad, vagy a kislányod rádmosolyog, annyi puszit ad, hogy elzsibbad a nyakad, amikor az oviban neked gyártja a rajzokat egész nap, vagy megtanulja leírni, hogy apa és onnantól minden rajzán apa felirat lesz szivecskékkel, amikor te leszel számára a legnagyobb hős a világon és a legerősebb, rohadtul nem fog érdekelni egy étterem sem. Az meg, hogy kicsi a lakás, amíg iskolás nem lesz, úgyis ott érzi jól magát, ahol ti vagytok.

Én már tizen-huszonévesen is úgy voltam vele férfiként, hogy szeretnék gyereket. Természetesen annyi eszem volt, hogy tudjam, ehhez megfelelő pár és megfelelő körülmények kellenek, de a lényeg, hogy el tudtam képzelni. Korábban írtam, 28 évesen találtam meg azt a nőt, akivel érdemes volt belevágni, 30 évesen jön az első pici.

A gondolkodásod alapvetően nem fog változni, sőt, a kor előrehaladtával sokkal nehezebben viseled mjad a változást. Ez az, amiért nem szabad hitegetni, amivel szembe kell nézni.

Több olyan embert is ismerek a környezetemben, akik jóval 30 fölött nem túl őszinte mosollyal "meggondolták" magukat. Magányosak nem akartak lenni, a párjukkal jól megvoltak, hát megadták, amire vágyott az asszony. Aztán vagy belejönnek a szerepbe, vagy elválnak, vagy lesz valami.