Önzőség tőlem, hogy nem akarok találkozni a párom szüleivel?

Évente-kétévente mindig beiktatok egy hosszabb szünetet az anyósomékkal való kapcsolattartásba. De mivel a férjem mindig látja, és érti, mivel akasztottak ki, megérti.

Aztán mindig visszarázódunk a rendes kerékvágásba, mert nem akarnak rosszat, meg szeretnek engem, csak erőszakosan hajtják sajnos a maguk igazát.

Beszélgessetek róla, hogy neked mi esik ennyire rosszul, és ő is mondja el, neki mennyire esne rosszul, ha valóban nem mennél többet. Aztán jussatok kompromisszumra.

Nem kell elvenned tőlük. Hagy menjen, látogassa őket, ha besokall, akkor majd közli ő a szüleivel, te csak maradj a háttérben.

Nálunk az édesanyjával lakott a párom amikor összejöttünk, ő az anyagiasságával tette majdnem tönkre a kapcsolatunkat. Végülis elköltöztünk (egy nagy veszekedés eredményeként), azóta nyugalom van, párom hazajár az anyjához, én nem találkoztam azóta vele, és nem is tartom vele a kapcsolatot semmilyen formában.

Néha tesz megjegyzéseket, miszerint anyagilag jobban járnánk ha inkább nála laknánk és nem albérletben, de ez maradjon csak meg neki szép álom.

Az én anyukám néha kérdezget, hogy mi lesz, ha gyerekünk lesz, muszáj lesz találkoznom az anyósjelölttel,de én még nem akarok ezen gondolkodni. Majd kiderül hogy viselkedik akkor mikor aktuális lesz, meglátjuk akarom-e őt az életembe.

Nem önzőség tőled, egyszerűen csak fontosabb a lelki nyugalmad, mint hogy olyan embereknek tegyél a kedvére akik nem értékelik az erőfeszítéseidet. A legközelebbi ilyen "katasztrófánál" nyugodtan közöld anyósékkal, hogy te itt befejezted, többet nem mész hozzájuk. Párod nevében ne beszélj, nem vagytok összenőve, nélküled is mehet hozzájuk néhanapján.

"Amikor a barátom először megmondta a szüleinek, hogy barátnője van, az anyukája konkrétan kijelentette, hogy biztos egy kis k..va vagyok..."

HONNAN TUDTAD MEG, hogy az "anyósod" mit mondott, amikor a barátod közölte vele, hogy te vagy az életében?

Nyilván a párod mesélgette el neked, megalapozva ismeretlenül is az ellenszenvedet.

Sok helyen olvasok ilyesmit és nem értem, hogy miért kell előre keverni a szart?

Ettől még lehet az anyósod egy agresszív idióta, de te (és többek) eleve fenntartásokkal indultok a kapcsolatban feléje, hiszen te még évek múltával is emlegeted, mert benned maradt a tüske.

Sokszor gondolom és beszélgetjük a barátnőimmel, hogy az anyós-meny problémák 90%-ban a férj a hibás, vagy azért mert a lepcses szájával oda-vissza gerjeszti a feszültséget, vagy mert nem tud rendet tenni a két cirkuszoló nő között.

#8

Te nem ugyanezt teszed?

Megbírálsz valakit, aki a témához a saját elképzelése szerint hozzászólt. Te nem szoktál a barátnőiddel az "élet nagy igazságairól" beszélgetni? Vagy csak nevesítve, Kisék, Kovácsék, stb. hogy élnek, arról pletykáltok?

Én sem tartom helyesnek, ha a férfi(vagy a nő) viszi-hozza a családban az ellentéteket szító pletykákat, hanem időben kellene a sarkára állni és rend betenni a békétlenséget generáló felet.

Legyen az az anyós (a saját anyja) vagy a párja, ha valamelyikük indokolatlanul nem fér a bőrébe.

Persze az olyanok akik ok nélkül, csupán hagyománytiszteletből utálják előre az anyósukat, vagy a menyüket - és ezt még a párjuk szítja is - azok ezt nem fogják felfogni ésszel, hogy ezzel pokollá teszik a saját és a másik életét is.

Miről hablatyolsz 8-as?

A jelen történetben a Kérdező maga írta, hogy az anyósa ismeretlenül leqrvázta.

Ezt gondolom nem a kristálygömbjében látta, hanem a férje mesélte el neki.

Mi szükség volt erre?

Ahelyett, hogy az anyját helyretette volna a pasi, akkor és ott, rohant elújságolni a hírt a Kérdezőnek.

Hát ha szerinted ez normális dolog és használ a kapcsolatnak, ... akkor nem is mondok semmit!

És hogy mi miről beszélgetünk a barátnőimmel, vagy miről nem, neked ahhoz semmi közöd, különösen nem bírálati szinten!