Hogyan kezeljem anyàm rosszindulatú kritikàit, amikor màr nem bírom tovàbb?

Kapcsolat megszakít problem solved. Én miden negatívat lehúzót stb-t kirúgok az életemből.. A szüleimet elég régen kirúgtam, de okkal mivel semmi pozitív nem köthető hozzájuk csak csalás,hazugság,embertelenség, keserűség,fájdalom,túl hosszú a lista...

58N

Én pár hónapja szakítottam meg a kapcsolatot anyámmal aki az unokáját, azaz a lányomat szekálta. Elkezdtem ritkítani a beszélgetéseket skype-on mert hiába figyelmeztettem arra hogy bunkón viselkedik. Ez ment egészen addig amíg pontosan azt nem mondta neki, hogy undorodik tőle, mert biszex és négerekkel is barátkozik az osztályban. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Az a veszély hál istennek nem fenyeget hogy összefutunk vele élőben, mert több ezer kilométerre élünk tőle.

Szerintem nem sokat tudsz tenni ellene.

Még szerencse, hogy nem laktok együtt! Én sajna egy fedél alatt élek az enyémmel. Felnőtt fejjel. Hacsak nem történik változás.

Az én anyám is szeret engem kritizálni. Miért nem hízom meg / kicsi korom óta vékony alkatú vagyok /, miért ilyen-olyan a hajam, miért nem sminkelek, lusta vagyok / főállás+mellékes+ házimunka ellenére /, et cetera. 500-szor teszi fel ugyanazt a lemezt, én hiába kérem ki magamnak 501-szerre is, szólok rá szépen, vagy dühösen, vagy van, hogy "meg sem hallom"...tök mindegy! Ez egy jellemhiba, magukkal, a saját elcseszett életükkel sincsenek az ilyen emberfélék megelégedve, és másokban keresik a hibát.

És az ilyen szülő nem is igen szereti a gyerekét, azt még hozzá kell tennem. Mert akkor eljutna a tudatáig, hogy a kritikája nem építő, hanem lélekromboló.

egy embernek lehet x házassága, x gyereke, x munkahelye, x autója, de anyja csak egy lehet

úgyhogy hanyagoljuk ezeket a magasröptű "szakítsd meg vele a kapcsolatot, szevasztok XDDD" kreténségeket, ugyanis nagyon megbánhatod ezt, ha már nem lesz ő

esetleg utazz haza, és ülj le vele beszélgetni, és mondd meg neki, hogy neked rosszul esik, ahogyan viselkedik veled

vagy gondolkozz el azon, hogy mennyiben, és miben adod tudtára, hogy ő az anyád, és szereted, és fontos neked

ha pedig semmiben, akkor ne csodálkozz, hogy a legrosszabb, gyerekkorodban látott arcát mutatja feléd

A nárcisztikus, főként idősebb emberekkel nem lehet mit kezdeni.

keress rá erre, hogy "nárcisztikus személyiségzavar".

Megváltoztatni, aki ilyen akaratos és csak a saját maga igazát ismeri, nem lehet elmondani neki, mert képtelen felfogni, ami nem is az ő hibája, hogy a megjegyzések nem ellene irányuló támadások. Hogyan kéne kommunikálnia velem, másokkal, hanem pozitív jellegű visszajelzéseket teszünk neki, amivel harmonizálni lehetne egy kapcsolatot.

Aki ezt nem érti meg, és idősebb korú, ami a demenciával jár, esetleg időskori agresszió (akár megnyilvánulások netán fizikai tettlegesség) nem igazán lehet mit kezdeni.

A teljes kapcsolat megszakítás részben megoldás, de minimális kapcsolatot mindenképpen érdemes, főként szülőkkel tartani, hacsak nem tesz, tett valami olyasmit, ami miatt már semmi sem lehet a régi és jó.

Számomra apám, mint egy névrokon max, mert úgy hagyott itt minket, hogy meglopott, sikkasztott, majd agresszív megnyilvánulásai voltak a családunkkal szemben, és mindenhol alánk tesz, szándékosan rosszat akar évek óta, feljelentett stb.

Vele csak a teljes kapcsolat megszakításnak van értelme, mert nincs rá szükségem. Sokkal jobb nélküle.

Kedves előző, nem, nem a magyar mentalitás miatt szakítottam meg anyámmal a kapcsolatot hanem azért mert bántotta a lányom.

Eddig se volt túl jó a kapcsolatunk. Soha nem vert meg, ugyanakkor szándékosan benn maradt 10+ évig egy olyan házasságban apámmal amely lelkileg és testileg is bántalmazó volt. A mai napig látható a hátamon a katonai szíj csatjának a sebe, akkorát ütött rá 5 éves koromban apám. Nem mertek elvinni orvoshoz igy csúnyán forrt össze. Háromszor kíséreltem meg öngyilkosságot 12 éves koromig. És mindezt azért mert anyámnak ciki lett volna elválnia és vissza kellett volna költöznie vidékre a szüleihez. Túl tudtam rajta lépni és fenn tudtam tartani vele egy minimális kommunikációt, de soha többé nem adok rá lehetőséget neki arra hogy bánthassa a lányom. Elég volt belőle.

Tőlem nem számíthat szülőtartásra se az bizos, hiába pedzegette hogy lassan 70 éves lesz és kevés a nyugdíja. Méltatlan rá.

Az meg hogy te ilyen szinten "szerelmes" vagy a szüleidbe, szerintem nem egészséges. Én nem foglak legyökerezni ahogy te tetted velünk, mert vagyok annyira intelligens hogy el tudjam fogadni és fel tudjam fogni hogy vannak olyanok akiknek eltérő a gondolkodása az enyémtől.

Javaslom, keress fel egy pszichológust aki segít leválni a szüleidről, nekem is sokat segítettek abban hogy össze tudjam rakni magam.