Szerintetek nagyon hálátlan és rosszindulatú vagyok hogy ezt gondolom?

Teljesen normális. Engem is zavarnának ezek a dolgok.

Hálátlan akkor lennék, ha nem értékelnéd, amit érted tett és tesz, nem segítenél neki, ha kell, szülő-gyermek közt elvárható dologban meg ilyenek. Az, hogy más személyiséged van, nagyobb empátiád, több emberismereted vagy akármi, ezek csak példák, nem tudhatom... Nos, ezzel nincs baj, természetesen. Max. megpróbálhatod megérteni, ha nagyon zavar, beszélni vele, hátha kiderülne, hogy ugyan nem jogos valami Neked apróság miatt elítélni valakit, de az az apróság számára nagy dolog. Néha valóban az van, hogy egy apróság súlyos lelki torzulásra utal vagy az ember úgy gondolja, hogy igen (nekem pl. extrém durva az a sokak által nevetnivaló, kedves dolog, hogy pl. a férj az utolsó morzsáig felfalja a feleség által nagy gonddal készített sütit, s annak egy falat sem marad, pedig szeretett volna enni belőle - én itt eléggé elítélem mindkét oldalt s kapitális bunkóságnak tartom a férj viselkedését. extrém esetben elmagyarázva lehet enyhébb a megítélés, de alapvetően ilyet az ember nem csinál azzal, akit állítólag szeret, de még azzal sem, akit nem).