Szülők haragszanak rám, és a férjemre. Röviden: Tavalyi disznótor alkalmával a disznó majdnem eltörte a férjem kezét. A többi lent?

#6

ki ébredt fel?

"A kérdés az lett volna hogy ilyen helyzetben más mit csinálna?"

Én a hasonló helyzetekben elmondom az álláspontom. Meghallgatom a másik felet. Aztán én úgy cselekszem, ahogy én szeretnék és hagyom őket úgy cselekedni, ahogyan ők szeretnének.

Ha nő lennék és a férjem lehitványozná valaki, akkor viszont olyat mondanék neki, hogy évekig kellene pszichoterápiára járnia ahhoz, hogy fel tudja dolgozni.

Kedves Kérdező, és a többiek, akik a férjük helyett beszélnek, járnak el, és majd megmondanák ők...

Közben a férj tehetetlen bábként gúzsba kötve fekszik a pincében, hogy képtelen Ő EGYEDÜL megoldani a szüleivel a problémát? Nem bántásból, őszintén, de miért neked lett eleged, miért te mondtad ki, hogy ez volt az utolsó alkalom, miért nem az, akinek majdnem eltört a keze?

Bevallom, én nem tudom elképzelni, mit tennék hasonló esetben, valószínűleg semmit sem kellene, mert a férjem megoldotta volna (hathatós segítségem nélkül) a szüleivel.

Egy férfit férfivá a 21. sz-.ban valóban nem az tesz, hogy mint Toldi, megállítja a megvadult bikát egy kézzel, hanem fel meri vállalni a véleményét, meri azt közölni, ezt még jó esetben intelligens, de határozott módon is teszi. Nem az éppen dominánsabb "anyuci" (anya vagy feleség) háta mögé bújik, hogy majd az asszonyok lemeccselik, ő meg majd igazat ad a győztesnek.

Anyuci pici fia, ahogy itt gyakran látom emlegetni, az is marad, maximum anyucit vált.

Szülőknek meg kell mondani, hogy olyan állat tartását vállalják be, amivel el is bírnak utána. (Pl: tyúk, kacsa, liba, van egy csomó) Vagy hívjanak hozzá ők böllért.

Neked miért is jó, ha a férjed lesérül, és kiesik a munkából? Mert a szülők elégedettek? Ez kicsit kevés...

Én elhiszem, hogy jó menőzni a disznótorosra, de ne más szerszámával verjük már a csalánt...

Bocsánat, akkor félreértettem.

Annyi hasonló kérdést olvastam már itt anyós/após témakörben, hogy teljesen automatikusnak vettem.

Ebben az esetben helyes, hogy Te vagy a "hangadó", csak gondolom, nehezebb elviselni saját szüleid távolságtartását.

Egyébként jó ötlet a böllér, szerintem, ha lecsillapodnak a szülők, ők is el fogják fogadni.