Nem igazán értünk egyet a szüleimmel a jövőmmel kapcsolatban. Kinek van igaza?
Kezdeném azzal, hogy egyke vagyok, és eléggé túlféltenek. 21 éves fiú vagyok, utolsó évemet kezdtem az egyetemen. Legtöbbször azon veszekszünk, hogy mihez kezdek a jövőben.
Ha már tanultam, és nem is vagyok egy reménytelen helyzetű, életképtelen valaki hát szeretném úgy megpróbálni élni az életem ahogy nekem tetszik. De ez nekik nem fekszik és olyan állást, jövőt szánnak nekem, amit itt helyben (kisváros) lehet végezni, semmi kockázattal nem jár, itthon vagyok állandóan, ergo dögunalmas életet, munkát.
Kicsit azt érzem, hogy megpróbálnak elnyomni és nem hagyni amit valóban szeretnék vagy legalább megadni az esélyt magamnak, hogy hátha, mivel kategorikusan kijelentik, hogy nem nekem való, úgysem menne, ők ezt nem támogatják. Ugyanez van az autóvezetéssel is. Magamba, barátokkal ha el szeretnék menni valahova ami több mint 10 km egyből az van, hogy szó sem lehet róla mert mennénk mint az őrültek, meghalunk, összetöröm az autót, mennyi baleset van.
Mit lehet ilyen helyzetben tenni?
21 éves vagy nem 12 ott az ajto,16 évesen sem türtem már h helyettem éljenek.eldöntsék h ezt tanulod itt laksz ehhez majd hozzáadunk.. :O
Ha meg bezárnak hát fel lehet jelenteni. Munkahelyről is meg lehet lépni,minden nap vigyél be vmit a táskába h ne tünjön fel,aztán egyszer csak elfelejtsz hazamenni. :) Én már 18 évesen leléptem volna helyedbe,de ha ők pénzelnek nehéz lesz...
Igen, az anyagiak miatt szinte lehetetlen, de főleg az, hogy csak így ezt nem tehetem meg velük.
Másrészt viszont egyszer-egyszer azt érzem, hogy nekem nem lehet ennyi, hogy egy iskolából fogok nyugdíjba menni, aki kisgyerekeket tanított. Valahogy bennem van, hogy nekem még tartogat jót a jövő, elérek valamit. Ez nem tudom másnál is így van-e, lehet minden ember ezt érzi, de én különösen.
Alapvető ok: A szüleid egyik legfőbb baja, hogy csak egy tojást raktak a fészekbe, emiatt (is) túlféltenek.
Közvetlen ok: Korábban - praktikusan a 14-21 éves időszakban - nem tettétek meg a leválást.
Megoldás: Most kell - akár fokozatosan - gyorsabban megtenni a leválást.
Módjai:
Otthonmaradással: Maradhatsz otthon, de akkor kb. napi szintem fel kell vállalni ilyen-olyan konfliktusokat. Belekötnek a fogyasztási szokásaidba. Ez esetben minél hamarabb, minél önállóbb egzisztenciát teremts! Aj bele a rezsibe, kaját, ruhát magadnak vásárolj, és ha beleszólnak, akkor mond meg udvariasan, hogy ez a te életed és nem az övék.
Elköltözéssel: Bérlemény, kaja, ruha saját pénzből. És ekkor szépen leszoktatod a szüleidet az eleinte amúgy is bekövetkező napi szintű telefonokról, és éled az életet.
Ha legalább az egyiket nem teszed meg, az önállóvá válásod csorbul, ráadásul hosszabb távon a szüleiddel való kapcsolatod is romlik. Tudomásul kell venniük, a gyerekkorodnak mindjárt vége.
Andizsuzsi: miböl vontad le akövetkeztetést, hoyg a kérdezö tanítónak tanul?
Kérdezö: fejezd be az egyetemet - addig ne vitatkozz velük -, mire kezedben a diploma, addigra keress olyan állást, amit akarsz és utána költözz el. (Ha közben gyüjtesz némi pénzt az is elönyös dolog - diákmunka vagy egyéb).
Ennyi idösen nem kell mindenhez a szüeid beleegyezése, légy önállóbb.
Az meg végképp nem igaz, hogy nem teheted meg velük, hogy elköltözöl és a saját életedet éled, ezt legfeljebb ök akarják így beléd nevelni (láthatólag félig-meddig sikerrel).
A szülök "dolga", hogy a felnött gyereket elengedjék, a gyereké meg, hogy kilépjen a gyerek szerepböl és megálljon a saját lábán.
Szóval amit tenned kell:
1. befejezni az egyetemet
2. keresni neked megfelelö munkát,
3. pénzt gyüjteni
4. az önbizalmadat erösíteni és önállósodni
5. nem kérni mindenhez engedély
6. végzés után külön költözni és saját életet kezdeni.
Biztos van valami oka annak, hogy így viselkednek a szüleid és nem akarják hagyni, hogy elszakadj tőlük. De! Ez az ő problémájuk, amin nem sikerült túl lépniük. Senki sem élheti helyetted az életed.
Namost. Mivel ha jól értem, eltartanak téged, ez nagyon jó. 21 évesen még tök fiatal vagy. Menj csak tanítani 2-3 évet, semmi bajod nem lesz tőle, viszont rengeteget fogsz te magad is tanulni és kapni tőlük(én is kisgyerekeket tanítok). Mivel nem kell költened kajára, lakbérre, nagyon jól fogsz tudni félretenni. Sőt, amúgy az első havi fizetésedből el is kezdheted a KRESZ tanfolyamot, aztán a vezetést. Ha ennyire ellene vannak a szüleid és másképp nem megy, hát titkold el! 3 év múlva még mindig csak 24 leszel, egy csomóan még csak ennyi idősen végeznek az egyetemen. Neked már lesz munkatapasztalatod is addigra meg némi pénzed. És akkor fogod magad és elköltözöl.
Én 28 évesen költöztem el otthonról (saját akaratomból) és nagyon jó volt, hogy addig tudtam gyűjtögetni. Nem javaslom, hogy most így nincstelenül költözz másik városba, mert miből fogod eltartani magad? Az albérlet árak az egekben vannak, az élelmiszer detto és akkor a rezsiről még nem beszéltünk. Legyen valami tartalékod, aztán uzsgyi! Sok sikert!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!