Hogyan tudnék segíteni a lányomnak? Fáj hogy szenvedni látom.

Az első válaszolónak üzenem, hogy tanul, egyetemista, a kötelességét elvégzi, bejár az órákra, de ennyi. Mellette mikor nem itthon lakott dolgozott az iskola mellett, hogy fent tudják tartani az albérletet, pesig nálunk is nyugodtan lakhattak volna, de úgy döntöttek nem szeretnének , inkább az albérletet választják. Mióta hazajött, azóta nem dolgozik, én mondtam neki, hogy nem is muszáj neki, mi támogatjukőt anyagilag, de igazából ő az ösztöndíjából megveszi magának a dolgokat. Nem hiszem, hogy mérvadó az, hogy jelenleg miért ül ithon, az tény, hogy ezen a héten be sem ment az iskolába, én ráhagytam, mondván ne kínozza magát.

Megpróbáltam közeledni felé, hátha nyit és ha kibeszéli a sérelmeit sokkal jobb lesz, de nem leráz azzal hogy “nem akarok beszélgetni, amúgy sincs miről.” Próbálom nem zaklatni, de támadásnak evszi, ha ennivalót viszek be neki, vagy megkérdezem hogy mit kér ebédre...