Jobban szeretik a testvéreimet mint engem?

Van egy 28 és egy 14 éves testvérem. Jelenleg mindhárman a szüleinknél lakunk, én kb. 3 hónap múlva költözöm. A húgom csak féltestvérem. Kicsit úgy érzem, hogy a szüleim főleg anyukám máshogy viszonyul hozzám, mint a nővéremhez és a húgomhoz. Úgy értem, velük csomószor csinál képet amit aztán kirak facebookra és instagramra míg velem szinte soha. Aztán a húgomat mindenben bátorítja, ha valamit el szeretne kezdeni. Múltkor el szerettem volna kezdeni boxolni, de csak testedzés szinten, nem úgy, mint aki boxoló akarna lenni, erre azt mondja nekem: “Nem neked való, alacsony, vékony kislány vagy, csak megsérülnél.” Részben igaza is van, mert tényleg alacsony vagyok, és súlyom sem valami sok, gondolom félthet is egy kicsit, de nagyon szerettem volna kipróbálni ezt a sportot, viszont most elment a kedvem. Még csak az sincs, hogy az ő pénzükből edzenék, mert tanulás mellett dolgozom. Aztán ott a nővérem, aki most kezdett egyetemre járni, neki gond nélkül fizetik az egyetemet, engem egyből elküldtek diákmunkára, hogy fizessem magamnak. Múltkor nagyon rosszul voltam. Kértem anyukámat, hogy vigyen el egy orvoshoz vagy kórházba, mert nagyon rosszul vagyok és nem bírnék egyedül elmenni. Azt mondta:”Most nem érek rá, hívj egy taxit.” Hívtam egy taxit, és el is mentem vele egy kórházig, de mikor kiszáltam elájultam, kiderült, hogy agyrázkódásom van, egy hétig bent is tartottak. Anyukám bejött hozzám, de akkor is csak leszidott, “hogy miért nem tudok magamra vigyázni?” mikor a húgom pár hónapja elesett és szintén agyrázkódást kapott, 1 hónapig kiszolgálta, és ha anyukám nem ért rà a nővéremnek meg nekem kellet istápolnom, amivel nincs is semmi baj, természetes, hogy ápoljuk a kisebb testvérünket, de engem miért nem ápolt se anyukám se a nővérem? Apukám sokat dolgozik, de azért sokat van főleg velem és a húgommal, de vele kivételez, neki mindent szabad, bármit csinál az jó, mindenért megdícsérik, engem kiskoromban sosem dícsértek, pedig jól tanultam, tanulmányi és zenei versenyekt nyertem, de mikor ezeket elmeséltem a válasz mindig csak ez volt:”nagyon helyes, ez a dolgod.”. Félreértés ne essék, én anyukámat, apukámat és a testvéreimet is nagyon szeretem, csak kicsit rosszul esik, hogy a szüleim engem valahogy elhanyagolnak és valahogy nem ismerik el a sikereim. Szerintetek ez azért van, mert középső gyerek vagyok vagy csak szimplán nem szeretnek úgy mint a tesóimat? 23/L