Mit mondjak anyának?

Nem értelek titeket válaszolók, minől hondoljátok, hogy takarítani menne? Meg hogy kellene albérlet? Gondolom, 18-at betöltötte, csinoska, pasija kiviszi azt eladja prostinak, bezárják egy pincébe, ágyat skkor lát, amikor épp dugják, kenyeret meg valami moslékot meg kap kajának....

Ekkora naiv libát

Tehát holnap kiiratkozol, és holnapután már költöztök? Jövő héten már dolgozni fogsz? Megvan már a lakás, munkahely, iratok, hogy hogyan juttok oda, mit fogtok enni az első hónapokban, miből fogjátok fizetni a lakást és a váratlan költségeket? Beszélitek a nyelvet annyira, hogy képesek legyetek képviselni magatokat és beilleszkedni a társadalomba? Vagy ha holnap otthagyod a sulit, csak lógatod a lábad, és várod, hogy történjen valami?

Ha van bennetek annyi talpraesettség, és van annyi pénz, hogy már minden le van szervezve, oké. Így sem jó ötlet, de nem akkora egetverő hülyeség, mint amilyen valószínűleg valójában.

Elhiszem, hogy szeretnél már a saját lábadra állni, és ez dicséretes. De mielőtt hülyeséget csinálsz, gondolkozz egy kicsit hosszabb távon! 1-2 évig az ember kibírja, hogy egész héten takarít, mosogat, áll a szalag mellett, téglát hord, vagy bármi is a tervetek. Aztán elfárad, kiég. Mert nem jut előrébb, nem léptetik elő, úgy ugráltatják, ahogy akarják, mert bármikor pótolható. Csalódik, mert mégsem tud annyit félretenni. Frusztrált, mert folyamatosan kimerült, nincs ideje a párjára, de ha mégis, akkor is feszültek. Nem jut sehova, mert lakást venni nem tud, családot alapítani nem tud, folyamatos a bizonytalanság. Akinek nincs a kezében egy szakma, vagy valamilyen hasznos tudás, az ne számítson másra. 30, 40 évesen már nem olyan könnyű ezt elviselni, mint fiatalon. Később pedig egyre kevésbé kapkodnak utánad a munkahelyek.

Egész életedben ezt akarod csinálni, mert nem bírtál ki még 7 hónapot az osztálytársaiddal? 1-2 év kihagyás után már sokkal nehezebb leégettségizni. Nem állnak ott a tanárok, hogy átrugdossanak, ha nem megy, nem magyarázzák el a gyakori feladatokat, nem lesz kivel tételeket cserélgetni... Arról nem is beszélve, hogy nem kevés pénzbe kerül.

Ha valaha eleged lesz a betanított munkából és már nem elég a pénz, a lelkesedés, és a külföld, akkor szükséged lesz rá. Akkor is,ha tovább akarsz tanulni és akkor is, ha csak elhelyezkednél egy irodában, ahol nem három műszakba jársz minimálbérért, és esetleg előre is léphetsz. Ha az egész életedet nézed, a májusig hátralévő idő szinte semmi. Bírd ki és örülj neki. Ne arra gondolj, hogy anyukád mit szól, hanem hogy a 10 évvel későbbi éned a nagy külföldön veri a fejét a falba, hogy bár ne akart volna felnőttesdit játszani.

De ha ez nem elég meggyőző, szánj rá fél órát, és nézz meg néhány álláshirdetést érettségivel és 8 általánossal. Máris több kedved lesz leckét írni.