Kisebb testvérek, ez nálatok is így szokott lenni?

Másodszülött vagyok, senki nem vitatkozik velem, sőt... határozott jellemen van, nem véletlenül szoktam közbeszólni. Az eszemre szoktam hallgatni, ha egyszer eldöntök valamit végig is csinálom így vagy úgy.

Nem mindegy, hogy hogyan beszélsz vissza valakinek, ha ingerültebben, ő is úgy fog válaszolni. Ha meg a nővérednek csak annyira futja, hogy te csak egy kis szaros vagy, nem kell törődni vele, ő járatja le magát, ha képtelen normálisan vitázni. Az ilyen személy visszakapja az élettől. Néha meg kell tanulni lenyelni dolgokat.

De számomra nem érthető az, hogy hogyan tud egy 20 éves fiatal felnőtt egy gyerekkel veszekedni, érdekes a nővéred...

Nem. Nekem normális családom van akit szeretek és ők is szeretnek és tisztelnek engem.

Azért mert egyes családok nem normálisak, nem kell általánosítani.

Igen. Nálunk is így van, én bármit mondok, senki se veszi annyira komolyan. Folyamatosan erőlködök, hogy valami így vagy úgy lenne jó, aztán van amikor nem lesz belőle semmi, van amikor valahogy megértik és bevallják, hogy igazam van. Amikor jön a tesom, bármit mond, mindenki egyből odavan, hogy igen úgy van, úgy kell csinálni. Ebben az esetben nem a tesomat hibáztatom, hanem a szüleimet. Egyformán meg kellene hallgassanak, mert én sem szoktam hülyeségeket mondani.

A tesom 26 éves, én 19 vagyok.

Tapasztalataim szerint sosem fog az változni, hogy ő a nagy, én pedig a kicsi.

Én nagy testvér vagyok, de ez helyzetfüggő.

Általános játékszabályok:

A "nagy" ütőkártyái: okos, bölcs, sokat tud stb.

A "kicsi" ütőkártyái: aranyos, "nem tudja még", "ő csak szóhoz szeretne jutni", "a nagyobb elnyomja szegényt".

Neked a kicsi ütőkártyáit kell kihasználnod, persze az adott helyzetre szabva!

Náluk én vagyok a legkisebb testvér és a középső tesómmal volt ilyen a viszonyom. De nem tartott örökké ez a lekezelés a részéről, felnőttünk. Ma már nagyon jóban vagyunk. Védd meg magad nyugodtan, mert addig megy, ameddig engeded.

Egyébként a többi hozzászólónak: nem csak a középső gyereknek szívás az élet (az én tesóm is szerette mindig ezt mondani). Bármelyik lehetsz a sorban, lehetnek hátrányai. A legidősebbtől pl. túl sokat várhatnak el, ez nyomaszthatja. A legkisebbtől meg pont, hogy semmit nem várnak el, és nem is veszik igazán komolyan. Ez sem túl jó dolog.