Miért jó diákmunkára kényszeríteni a gyereket?
Az teljesen érthető, ha a gyereknek azért kell munkát vállalnia, mert nagy szükség van arra a kevés pénzre is, amit a szünetben megkeres. Ugyanakkor azt már nem értem, hogy ha erre nincsen szükség, mert a család jól áll anyagilag, akkor miért akarják mégis sokan erőszakosan diákmunkára küldeni a gyereket. A diákmunka tényleg lehet jó, hasznos és akár élvezetes is, de szerintem nem akkor, ha minden épeszű érv nélkül rákényszerítik a gyerekre, hanem akkor, ha a gyerek önszántából dönt úgy, hogy munkát válall, mert pl. gyűjt valamire, csak szimplán szeretne keresni egy kis pénzt vagy mondjuk barátokkal mennek és az úgy jó kaland, esetleg maga a munka érdekli.
Az én szüleim szerencsére anyagilag is tudnak támogatni mindenben. Sosem erőltették a diákmunkát, sőt azt mindig ellenezték, hogy tanulás mellett dolgozzak. Azt mondták, hogy egyelőre koncentráljak a tanulásra és majd később is lesz időm bőven arra, hogy dolgozzak. A szünetek pedig nem arra vannak, hogy olyankor is melózzon a gyerek egész nap és kifárassza magát, hanem arra, hogy utána kipihenten, feltöltődve üljön vissza az padba. Viszont én is voltam már diákmunkán, mert kíváncsi voltam, ki szerettem volna próbálni, hogy milyen és vannak jó tapasztalataim (pl. jó társaságba kerültem és megismerhettem új embereket, megtanultam egy-két új dolgot, beleláthattam egyes munkakörökbe), de ugyanígy vannak rosszak is (pl. nagyon fárasztó volt, sokat kellett dolgozni, csomó bunkóval is találkoztam akik emberszámba se vettek, keveset kerestem). Egy tapasztalatnak jó volt, de azóta nem dolgoztam, mert nincsen rá szükségem, annyira nem érte meg és hasznosabbnak tartom, ha a szünetet tényleg arra használom fel, amire való (pl. pihenés, szórakozás, barátok, hobbi, tanulás).
21
Két napja?
Élvezkedni?
Hiszti?
Fogalmam sincs, miről beszélsz. Ha neked megfelel, hogy csak érettségid van, fél év pihenéssel, az szigorúan a te dolgod, neked ennyi elég. Mint az imént leírtam, a mi környezetünkben ettől eltérő kvalitások, képességek és lehetőségek vannak, senki nem 18 éves koráig tanulgat és annyi.
Nagyon más a szocializációnk.
Ja igen, és tapasztalatszerzés. Amikor ismerősnl mrlóztam, az fizikai meló volt, nem kellett hozzá sok gógyi, de nagyon tetszett. Aztán volt, hogy el kellett mennie, és bár én voltam nála a "vendégmunkás", engem ültetett be az irodába maga helyett...na azt már akkor tapasztaltam, hogy a papírtologatás számomra egy korty halál. És bár sajnos később, a "nagybetűsben" is voltam jópár évig irodista, már akkor, 20 évesen tudtam, hogy az nem az n világom. De tapasztaltam, nem pedig "kóstolás nélkül" rávágtam, hogy szar. Így vagyok 30-on túl nyelvet beszélő, diplomás taxis. És valóban beszélem a nyelvet (okés, angop, nem egy nagy valami), nem csak a diploma miatt szereztem egy habi nyelvvizsgát, így sokszor kérdeznek rá a külföldi utasaim, hogy talán kint éltem-e pár évet, hogy így beszélem az angolt, ahogy, pedig nem, 1 max 2 hetet voltam mindig csak külföldön egyhuzamban.
De jó így nekem. Inkább ülök az autóban, évszaknak megfelelően párolódok vagy éppen szétfagyok, de jobb mint az az agyf@$z, amivel egy irodai munka jár. Tapasztalat, nem "sztereotípia".
22-es vagyok, lemaradt a konkrét kérdésedre a válasz.
A hiánya nálad a "miért csinálsz ekkora hiszti belőle, hogy"-formula használata, a "böfögitek", a "szuperak" és egyéb alulkulturált kifejezések használatában, valamint a fejlett vitakultúra, és a társalgás hiányában nyilvánul meg, mert nem tudod megemészteni, hogy mások nevetségesnek is tarthatják a fél év pihit érettségi tiszteletére. Vagy megjegyzik, hogy az nem olyan őrült teljesítmény, finoman fogalmazva.
Ez téged nyilván nem hátráltat semmiben, mert a környezetedben ez az általános, számodra pedig a megfelelő. Azonban aki nem így él, az, kívülről, látja azt, amit te belülről nem.
Kérdésedre válaszolva.
21,
ma lett kiírva a kérdés. Kivel van bajod 2 napja?
Oké, de még mindig csak azt írod, hogy kívülről látják, hogy ez így rossz és csak én nem veszem észre. De miért? Évek óta dolgozom, valószínűleg többet keresek egy héten mint sokan mások egy egész hónapban és mégis én vagyok itt a lusta meg a rossz, mert a szüleim azt akarták, hogy élvezzem ki az életem utolsó szünetét, mert innentől kezdve kapok évi 25-30 napot és kézcsók.
Interneten meg alulkultúrált kifejezések miatt panaszkodni az nonszensz.
Soha egy szóval sem mondtam, hogy mindenkinek otthon kellene maradnia hónapkon át. Nem azt mondom, hogy ennek így kell lennie. Nekem volt rá lehetőségem és én éltem is ezzel. De lenézni valakit mert élt egy felkínált lehetőséggel...
Én sem értem ezt.
Nyilván, menjen el dolgozni, ha effektíve szüksége van a családnak pénzre. Akkor is, ha vannak "igényei", amit a szülei nem hajlandóak fedezni (vagy ha nem megy el, akkor ne rinyáljon, hogy nem kap új Zara felsőt vagy iPhone-t).
Viszont amikor még jogos szóhasználat a kényszerítés, értsd: 18 év alatt, sztem tök fölösleges, ha a család nem szorul rá és a gyereknek sincsenek plusz követelései. Ráadásul mikor lesz utoljára egy egész nyara, amin csak pihenhet? Inkább égjen ki 17-18 éves korára? Ráadásul ilyen idős korban leginkább alja munkákat lehet találni, ha csak hétvégi vagy nyári jöhet számításba, főleg 18 év alatt. Azzal meg senki nem lesz előrébb, hogy 17 évesen kukoricát címerezett vagy hamburgerpogácsát sütött a Mekiben.
Inkább egyetemen forszíroznám a munkavállalást, mert akkor már lehet érdemi munkát vállalni, ami tényleg jó pont az életrajzban, arra meg KÉNYSZERÍTENI nem lehet, mert már elmúlt 18 a kölök.
Összesen annyit tennék hozzá, hogy sztem jó lenne, ha mindenki legalább 1-2 hónapig elmenne dolgozni a szolgáltatói szektorba, eladó stb., hogy utána ne legyen tahó a pénztárossal, eladóval, ügyfélszolgálatossal ok nélkül, mert ő is megtapasztalná, mivel jár egy ilyen munka.
Én nagyon jó körülmények között nőttem fel, de 14 éves koromtól természetes volt hogy ha jogaim vannak, vannak kötelességeim is. A nyár egyik felében apa valamelyik cégében dolgoztam(nem, nem aktatologatás, mielőtt ezzel jöttök). A másik felében meg mehettem ahova szerettem volna( Malibu, Horvátország, Balaton) amit csak kigondoltunk, fizettek mindent.Szerettem dolgozni, mert úgy éreztem nem csak ingyenélő vagyok, hanem teszek valami hasznosat a családomért.
Én is elit iskolába jártam, mégis, az ottani hallgatók 85%-a dolgozott nyáron, és senki nem ment benne tönkre. Égett volna a bőr a képemről hogy csak azért tolnak alám mindent, mert méltóztattam megszületni.
Kérdező, egyszer olvastam egy cikket diákmunkáról, ott egy pszichológus is megszólalt.
Konkrétan azt írta, hogy abban az esetben, ha életbevágó szükség van a pénzre (pl. ebből iskolázzák be a gyereket szeptemberben, tehát tornacucc, tolltartó, tankönyvek), akkor nem is kérdés, terelgessék arra a szülők, hogy menjen diákmunkára.
Viszont ha nincs ilyen kényszer, akkor csak azért, hogy "majd akkor megtanulja, mi a munka" és hasonló dolgok miatt NEM kell a gyereket a diákmunka felé tolni. És persze megint más, ha kifejezetten a gyerek szeretné, akkor hagyni kell, hadd menjen diákmunkára.
Tehát a lényeg, hogy ha a gyerek nem szeretne, és a család nem szorul rá, akkor nem kell forszírozni a szülőknek.
Én is ezzel értek egyet. Bevallom, már 50-hez vagyok közel, a büdös életben nem voltam diákmunkán nyári szünetekben. Ment a bánatos franc mezőgazdasági munkát végezni, vagy gyógyszergyárba gyógyszert dobozolni. Jólesett a nyári szünet középsulis koromban otthon, és a nagymamáknál.
Ettől még tudtam, mi a dolgom, amikor leérettségiztem, természetesen munkát kerestem, és mentem dolgozni (mivel nyár végi vagyok, így még 18 sem voltam). Utána már a főiskolát is munka mellett végeztem. Jó végzettségem lett, és megtanultam, hogy mi a munka, a nyári diákmeló nélkül is. (Gyerekemet sem hajtottam soha diákmunkára. Ha ő kifejezetten akar, mehet, de ha nem, akkor nem kell.)
Semmi nem múlik ezen, szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!