Mennyi verés a normális, ha csak fenyeget, azt meg lehet bocsátani?

A kisgyereknek nagy néha a popsijára ütni normális.

Ha életveszélyes(!) hülyeséget csinál a nagyobb gyerek ÉS nem fogja fel utólag sem a veszélyt, akkor egy atyai/anyai pofon megengedett. Az ún. verés nem megengedett. Meg szabad bocsátani, ha az agresszor megváltozott és az hiteles.

Aki veréssel fenyeget, az érzelmileg zaklat. Hatalmat akar gyakorolni vagy akár bántani is. Az ilyen vagy nevelésben eszköztelen, érzelmileg éretlen vagy egyszerűen gonosz. Ezt is meg szabad bocsájtani, de csak ha már megváltozott az illető. Tehát nem azonnal.

Hosszabb távon emiatt torzulni fog a fenyegetett személy személyisége: ő is agresszív lesz vagy ellenkezőleg félni fog az emberektől. Engem anyám nem vert, de a csönddel zsarolt érzelmileg (akkor már inkább egy pofont adott volna). Ilyenkor igyekeztem nagyon kiköszörülni a csorbát. Ráadásul anyám szerint csak a munkahelyi stressze miatti haragját vettem magamra (tehát vagy ő tagad vagy én voltam túl empatikus).

Ezek hazavágták az önértékelésemet, nem csajoztam, most iszom a levét. Most a terapeutánál jöttem rá, hogy az egyik szexuális fantáziám (erényöv viselése rajtam a szexualitásom nő általi korlátozására, némi büntetéssel) ebből ered.

Felnőtt vagy, költözz el.

Ja, nem, picsogjál, hogy "jaj, 20 évesen vernek, mert nem vagyok kitűnő".

Én 19 évesen mentem el hasonlók miatt. Persze egyszerűbb lett volna nyavalyogni.

Újra és újra felrakod ezeket a kérdéseidet kicsit másként.

Mindig elmondja mindenki, hogy nem normális amit a szüleid művelnek veled és ez nem is fog változni. Itt megáll a dolog. Mert csinálni nem tudsz semmit, változni nem fognak. Egyetlen megoldás ha otthagyod őket végre.

Ezt te is tudod...mindig ugyanezt a választ kapod.

És mégis a kérdéseid... Mire jó ez? Változik valami? Jobb lesz bármi?