19 éves lányom nem igazán olyan, mint a kortársai. Ez normális vagy valami probléma lehet a hátterében? Én tudok neki segíteni?
Sokakkal jóban van és szokta mesélni, hogy találkozott valakivel, váltottak néhány szót, de ennyi. Egyetlen egy barátnője van, akivel szokott találkozni és egymásnál is szoktak aludni, de ez is ritka. Rengeteget tanul, ami meg is látszik az eredményein és szeret is ezzel foglalkozni és ez jó dolog, de néha már úgy érzem, hogy túlzásba viszi. A szabadidejében is legszívesebben itthon van, olvas vagy sorozatot néz (szórakozóhelyre vagy kocsmába, táncolni stb. senki nem tudná elrángatni), ami megint nem baj, csak ha éppen nem kell mennie sehová, nincsen semmi dolga vagy programja, akkor képes hetekig ki sem lépni a házból...
Nem volt még barátja sem, de nem is látom rajta, hogy érdekelné a dolog. Sosem beszél ilyesmiről, de azt sem látom, hogy mondjuk megnézné a fiúkat vagy ilyesmi. Fiatalabb korában sem volt ilyen, neki ez valahogyan kimaradt, pedig a tinilányok között azért elég gyakori, hogy fiúkról pusmognak, jönnek a nagy tiniszerelmek, tinisztárokért rajonganak stb., de neki nem volt ilyen korszaka. Akkor egyszer még mondta is, hogy milyen rossz, mert ő nem tud ilyenekről beszélni a lányokkal, mert őt ezek a dolgok nem érdeklik és emiatt nem nagyon találta velük a közös hangot. Ő valahogy mindig picit érettebbnek tűnt a koránál és inkább a felnőttesebb dolgok érdekelték, de azért mindig volt legalább egy barátja. Illetve sosem lázadt, nem volt vele semmi probléma, mindig ilyen tipikus jó kislány volt, aki magától tanult, jó jegyei voltak, szorgalmas volt.
Szó sincs arról, hogy én bele akarok szólni az életébe, meg akarom változtatni, mert sosem mondta neki semmi ilyesmit, nem piszkálom, nem noszogatom. Ugyanakkor picit furcsállom a viselkedését, mert a kollégáim is mindig mesélik, hogy az ő 16-17 éves gyerekeik mennyit eljárnak szórakozni a barátaikkal, miket csinálnak stb. és én is látom, hogy esténként tele a város fiatalokkal, a lányom ismerőseit is szoktam látni. Ugyanakkor a lányomon azt látom, hogy ő valahogy nem is igényli és ezért vagyok kíváncsi mások véleményére.
#13: Mindenki értse jól :D
A lány talált egy jó kifogást arra, miért jött össze valószínűleg tini kora környékén egy 30 körüli férfival, mert ez az a korosztály, ahol kb. minden téren különbözik két ember egymástól,legalábbis elsüllyednék,ha 30 évesen 10 évvel fiatalabb szinten stagnálnék. Mrt a kortársai nem tudják megérteni,hogy miért ül otthon,és miért van hányingere a bulitól,csakis egy idősebb pasi,teljesen véletlenül :D
(Uhh ,mekkora köcsög leszek most)
Nem szociális típus.
Én meg az olyan emberektől "kapok frászt" akik nem bírnak megülni,állandóan mehetnékük van.
Nem vagyunk egyformák.
A többség viszont extrovertált,ezért tűnik furának,ha valaki kilóg a sorból.
Az extrovertált emberek között elég gyakori,hogy jó tanuló,mivel azt az időt,amit mások szociális kapcsolatokkal töltik,ők mással.
Én is mindig kitűnő tanuló voltam,de sosem voltak úgymond barátaim,illetve max az iskolában,de azon kívül nem igényeltem,hogy másokkal összejárjak.
Én tényleg örülnék, ha az extrovertáltak nem viselkednének úgy, mintha az introvertáltak egy külön faj lennének :D Meglepő módon azért látod mindenhol az extrovertáltakat, mert ők többet mozdulnak ki otthonról. Hidd el, ugyanennyi introvertált van, csak őket nem látod, mert otthon vannak. (Vagy kávézóban, könyvtárban, stb., nem a bulihelyeken.)
Ettől még:
- nem vagyunk autisták (illetve van, aki igen, de pont annyian, mint az extrovertáltak között)
- nem vagyunk melegek/leszbikusok (illetve van, aki igen, de pont annyian, mint az extrovertáltak között) (újabb meglepő tény, de a közhiedelemmel ellentétben nem az a leszbikus, akinek nincs barátja, hanem az, akinek BARÁTNŐJE VAN. :D)
- nem vagyunk lusták, csak megválogatjuk, mire fordítjuk az energiát
- nem vagyunk unalmasak, ha megtalálod velünk a közös témát (lehet, hogy egy extrovertáltnak az otthon olvasás vagy tévénézés unalmas, de hidd el, egy introvertáltnak meg egy buli az. szól a zene és ennyi a program? egy filmben legalább sok minden történik :D)
- nem vagyunk depressziósak (illetve pont annyian, ahányan az extrovertáltak közül is azok)
- nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak, mint ti, csak más egyéniségek. Ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!