Normális ez egy szülőtől?
Betőltöttem a 18.életévemet és sikeres érettségi vizsgát tettem, jó eredményekkel.
Szeretnék világot látni, tanulni, hogy egyszer egy komoly állásom lehessen.
Most, életemben először kezdtem el szedni fogamzásgátló gyógyszert, az anyukámnak az nem tetszik.
Megyek vérvételre, vizsgálatokra, hogy tudjam minden rendben van-e, abba is beleköt.
Megyek a párommal nyaralni, akivel egyébként évek óta együtt vagyunk, beleszól, hogy őket miért nem lehet vinni magunkkal, miért hagyom őket itthon egyedül. Megjegyzem az egészet a nyáron és a tanulmányaim közben keresett pénzből és a párom fizetéséből álljuk.
Amikor a barátommal elmegyek valahova, mondjuk moziba, akkor már másnap kapom a fejmosást, hogy mit képzelek, hogy nem vagyok itthon este 11ig..
A szobámat saját magam takarítom, múltkor veszekedett velem, amiért nem szólhatott bele, hogy milyen illatú tisztítószereket használok.
A ruháimat kritizálja.
Néha lehet vele beszélbi, mint anya a lányával, de ezt követő két-három nap múlva azzal provokál meg cseszeget, amit elmondtam neki, plusz a faluból hallom vissza..
Nem tudom, hogy normális-e ez.
Engem nagyon zavar már. Az édesanyám, és ezt csinálja.
Mit tegyek?
Ez normális?
Mit csinálok rosszul?
válasza: válasza: válasza:Amennyire latom a mai szuloket, sajnos normalis :( Ha elkoltozol, akkor is folytatni fogja:
- miert nem hizol/fogysz
- miert igy neveled a gyerekedet
- miert ilyen kajakat fozol
- miert ebbe a lakasba koltoztel
- miert valtasz/nem valtasz munkahelyet
... es a lista vegtelen...
válasza:Nem csinálsz semmit rosszul, anyukád valószínűleg mentálisan beteg, kényszeresen irányítani és szabályozni akar téged. Ha hiába beszéled meg vele és nem érti meg, akkor költöz el minél messzebb és minél előbb.
Olvasd el emellé a Mérgező szülők c. könyvet.
válasza:Köszönöm a válaszokat! :)
Hát, sajnos úgy veszem észre, hogy valami baj van vele pszichológiailag mint néhányan mondtátok is.
Van egy kisöcsém, néha őt is a k###a anyjával szidja, és az öcsém csak 8 éves. :(
válasza:Gondolkozz logikusan.
Nincs egy "normális", neki nyilvánvalóan az, és ha mellette nőttél fel, tudnod kell, hogy változott-e vagy mindig ilyen volt.
18 évesen úgy akarsz függetlenül élni, úgy hogy nem vagy független; ez a probléma.
Akivel együtt, egy helyen él az ember, illik kiszámíthatónak lenni, előre megmondani, hoy mikorra számíthatnak pl arra, hogy otthon lesz.
Az emberek megmondják egymásnak a véleményüket, a ruhákról is. Örülni kell neki, hogy törődik a kinézeteddel. Jobb lenne, ha pont az anyád nem mondaná meg, hogy rosszul áll valami? Ha meg nem tenné, akkor meg az lenne a baj.
Még szép, hogy a "szobádat", a család lakásában takarítod; bár eleve a megfogalmazás furcsa. Mi van a közösen használt helységekkel, és a viselkedéssel, ahogy "saját magad" takarítod a helyedet?
A tisztítószerek szaga a levegőben marad, a legtöbb káros is.
Azt csinálod rosszul, hogy alkalmazkodás helyett függetlenséget vársz el egy függő helyzetben. A "pároddal" együttélve független lennél az anyádtól. Önállóan, egyedül élve is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!