Hogyan beszéljek erről a szüleimmel (továbbtanulás)?
Tavaly jelentkeztem egyetemre, leérettségiztem, felvettek, de végül nem iratkoztam be. Fogalmam nem volt, hogy mit akarok tanulni, mi érdekel, viszont valamit muszáj volt választanom ezért megtettem, de attól ahhoz a szakhoz még ugyanúgy nem volt semmi közöm, nem is örültem neki mikor megkaptam az értesítést, hogy felvettek, konkrétan nem érdekelt az egész. Ekkor ezt elmondtam a szüleimnek, akik azt válaszolták, hogy jó rendben van, akkor ne menjek el, ha nem szeretném, mert akkor úgy semmi értelme nem lenne csak kidobott idő és pénz és energia, hanem akkor inkább maradjak itthon és majd jövőre újra jelentkezek egy másik szakra. Ugyanaz történt, mint tavaly...idén sem tudtam, hogy mit szeretnék tanulni, mi érdekel és teljesen tanácstalan voltam, ugyanúgy választottam valamit, mert kellett és megint azt érzem, hogy én azt nem akarom. Ugyanakkor semmi egyéb alternatívám nincsen, hogy pl. akkor a pótfelvételin máshová jelentkezem vagy inkább kitanulok egy szakmát stb., mert nem érzem azt, hogy bármi is érdekelne. Nem tudom, hogy mit szeretnék tanulni, utána mivel szeretnék foglalkozni stb., pedig az elmúlt időszak másról sem szólt, csak arról, hogy szakleírásokat meg tanterveket olvastam, nyíltnapokra jártam, mindennek utánaérdeklődtem stb...
Nem tudom, hogy hogyan reagálnának, ha elmondanám nekik, hogy lehetséges, hogy ezt a szakot sem kezdem el...alapvetően megértik a helyzetem, ők is tisztában vannak vele, hogy fogalmam sincsen, hogy mit akarok kezdeni magammal, de azért tavaly sem fogadták túl jól és ez mégis már a második alkalom lenne. Szóval nem tudom, hogy hogyan kellene velük ezt megbeszélnem, mert amikor szóba kerül a továbbtanulás, akkor terelik a témát, nem akarnak róla beszélni és akármikor kérdezek tőlük valamit ezzel kapcsolatban, hogy mi a véleményük stb., akkor vállat vonnak, max. annyit mondanak, hogy “nem tudom, nem az én dolgom” és ezzel le van rendezve a dolog.
Szerintetek?
Ne gondolkozz! Cselekedj! Keress munkát! Most! Ami van, ott, a közelben, azt vállald el és kezdd el csinálni! Közben fogsz rájönni, hogy megy-e neked vagy nem, hogy szívesen csinálod-e és hogy miért (vagy miért nem), és akkor végre elindultál valamerre. Aztán ha nem bírod, keresel majd mást. Most igazán nem olyan nagyon nehéz, sok a munkalehetőség. És közben azt is látod majd, hogy mit csinálnak a feletteseid, miért lenne érdemes továbbtanulnod az adott irányba, stb.
Az a bajod, hogy túl sokat gondolkodsz és közben semmit se csinálsz.
Mivel telnek a napjaid egyáltalán? Netezel, jó. És még?
"nincsen olyan dolog, amire azt mondom, hogy igen, én ezt szeretem és élvezem"
Lehet, hogy pont az a baj, hogy olyat keresel, amit szeretsz és élvezel! Keress akkor inkább olyat, amit akkor is értelmes és fontos munkának tartasz, ha nem olyan nagyon szereted és élvezel, és próbáld ki, hogy az milyen. Nem az a lényege a munkavégzésnek, hogy minden pillanatát élvezd, hanem hogy úgy összességében hasznosnak, értelmes elfoglaltságnak találd.
Az 50 óra önkéntességet mivel szerezted meg az érettségi előtt?
Bocsi, 9-es. Valamiért rögtön arra asszociáltam, hogy az elmúlt évet mivel töltöttem el és arra válaszoltam, de egyébként tulajdonképpen a te kérdésedre is ez a válasz. Tanuláson kívül nem csináltam soha semmit. Voltak időszakos hobbijaim, mint amiket már korábban is felsooroltam, de nem fogott meg semmi sem. Úgyhogy tanultam, ennyi.
Jelenleg pedig még szintén egyrészt tanulok, mert még májusban csinálok egy emeltet, de ezt és a netezést leszámítva mást nem csinálok. Néha még találkozom a barátaimmal, de ennyi.
Milyen tantárgyakból voltál ötös?
Ezek közül melyiket tanultad a legszívesebben?
Egyik barátnőm pont ilyen miatt ment pszichológushoz mert első évben otthagyta az egyetemet és nem tudja azóta hogy mit tanuljon. Töltött ki személyiségtesztet, beszélget a szakemberrel, de semmi olyat nem mondott neki hogy konkrétan mit tanuljon.
Egyébként látom mindenki le van pontozva, de szerintem részben igazuk van. Ha nem találsz megfelelő szakot mert egyik sem érdekel, akkor minek erőlteted évről évre a dolgot? Lehet tényleg jobb lenne ha munkát keresnél. Nekem is elég engedékenyek a szüleim, és ha nem dolgoznék az se lenne egy nagy tragédia de azért 1-2 évig otthon ülni és azon gondolkodni hogy mit tanuljak, szerintem kicsit gáz és tuti szólnának nekem hogy kezdjek valamit magammal. Egyetem közben is dolgoztam, de záróvizsga után 2 hónapig nem volt munkám. Na a 2 hónap alatt is azt hittem bekattanok itthon mert szeretem ha van mit csinálnom, van célom. Egy év után végem lenne.
23N
Próbálok mindenkinek válaszolni.
13-as
Leginkább az önkormányzat hirdetett lehetőségeket, ha éppen valamilyen munkához vagy rendezvényre kellett ember. Ezeknek a többsége nem kifejezetten olyan volt, hogy mondjuk segítesz és akkor ezáltal belelátsz abba, hogy melyik szakma mit is jelent és nem is arról szólt, hogy önkéntes munkát végzel és ezáltal másokon segítesz, hanem igazából az volt a lényege, hogy ha kellett valahová egy ember ilyen "hozd ide, tedd ide, add oda" munkára, akkor minket, diákokat hívtak, mert nem kellett fizetni. Például voltam jegyeket árulni egy rendezvényre, kiállítást őriztem, nyugdíjasoknak kézbesítettem karácsonyi ajándékot, közterületen padokat illetve játszótéri játékelemeket festettem, kérdőíveket töltettem ki emberekkel. Valamint sok volt az olyan jellegű munka is, aminek szimplán az volt a lényege, hogy a diáknak legyen meg az 50 óra közösségi munkája (pl. a suli könyvtárában kellett könyveket pakolni, ami valójában azt jelentette, hogy órákig ücsörögtünk, beszélgettünk és tanultunk, majd beírták, hogy teljesítettünk x óra közösségi munkát). Az órák egy részét pedig úgy szereztem meg, hogy anyukám óvónő és megkérte a főnökét, hogy írjon be nekem x órát. Az viszont hozzátartozik a dologhoz, hogy nem a semmiért, mert valóban sokat szoktam nekik segíteni, anyukámnak is és a többi dolgozónak is (pl. dokumentumokat szerkeszteni, játékokat készíteni, rajzolni és a gyerekekkel is foglalkoztam), szinte minden nap ott voltam náluk a suli után).
15-ös, 16-os
Gimis voltam (matekos tagozat), nagyjából jó tanuló...emelt matekból és kémiából voltam négyes, valamint tesiből hármas, a többi tárgyból ötös voltam. A matekot szerettem, úgyhogy ezt meg is tartottam fakultációnak és emelten tanultam négy évig, mellé több mindent is fel akartam venni és egy ideig váltogattam is, mert már akkor sem tudtam, hogy mi legyen pl. földrajz, fizika, rajz stb., de végül idegen nyelvet választottam. Tulajdonképpen, ha mindenképpen választanom kellene, akkor azt mondanám, hogy ezek, a matek és az idegen nyelvek (angol, német) voltak a kedvenceim, talán ezeket is tanultam a legszívesebben.Az érettségim ötös lett mindenből.
25 éves kor előtt 2 okj-t ingyen elvégezhetsz. nem kötelező felsőoktatásban tanulni.
ismerősöm 4 évvel érettségi után ment egyetemre, mert nem tudta, hogy mit akar. közben elvégzett 2 okj-t (akkor még csak 1 volt ingyen), közben dolgozott, élt, kipróbálta magát sokmindenben. most van egy diplomája (nyárra mester) és 3 szakmája. 29 lesz idén
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!