Most miért olyan nagy baj ez?

17 évesen nekem is idősebb volt az első barátom, igaz ő csak 23 volt de több mint 3 évet voltunk együtt, szóval...

Nem olvastam a válaszokat, de Kérdező én se értem anyukád. Most ha utazgatnál valahova több száz kmet akkor nyugodtabb lenne? Így ha van valami tud rögtön szólni, tudjon hol keressen, nem értem...

Én 17 éves lány vagyok, barátom 21. 1 éve vagyunk együtt, mégsem lógunk egymás nyakán. Persze, bennem is dolgoznak a hormonok, néha azt kívánom bárcsak egész nap vele lehetnék, de ettől még nem veszítettem el az eszem. Tudom, hogy ugyanúgy időt kell szánnom barátnőimre és a családomra is, barátom sem várja el hogy hanyagoljam őket. Ugyan úgy én is engedem neki, hogy másokkal is legyen, szerintem ez a normális. Mi soha nem voltunk így, hogy minden szabadidőnket egymással töltöttük, mert oké, hogy jó lenne, de a többi szeretteinket e miatt lesz*rni bunkóság.

Anyukám nekem is néha elő hozza, hogy keveset vagyok otthon ( barátom+barátnőimmel vagyok általában) vagy ha otthon is vagyok bezárkózom a szobámba filmet nézni vagy gépezni,élni a hobbijaimnak, de ilyenkor szervezek vele is programot pl kövi hétvégén, és direkt lemegyek hozzá beszélgetni inkább a "napi hobbizás" helyett. Anyukád is ember, neki is szüksége van arra, hogy beszélgessen valakivel, főleg a saját gyerekeivel, szeretteivel. Szakíts rá is időt, mert nem csoda, hogy kiakadt, hogyha hozzá se szólsz, és ahogy írtad ha nem a barátoddal vagy "otthon unatkozol a szobádban". Ilyenkor tessék inkább kimenni beszélgetni vele, ha vele is töltesz elég időt, meglásd, nem kesz baja hogy elmész a barátodhoz is. Mert nem hiszem, hogy a pasival van baja, inkább csak rosszul esik neki, hogy elhanyagolod.