Most miért olyan nagy baj ez?

Van barátom aki a SZOMSZÉDBA lakik.

Minden nap le járok hozzá 5-8-ig mindig a megigert időbe érek haza semmi késéssel. Van amikor a barátom is fel jön elég sokszor.

Hétköznap talán 1-2 napot együtt alszunk ami inkább nálunk van, hétvégén pedig mindig együtt alszunk csak akkor náluk de van amikor nálunk, ha nála alszok mindig időbe jövök haza és este körül megyek át.

A probléma az lenne hogy anyu mindig húzza a száját ha le akarok menni 1 házzal arrébb, tegnap együtt aludtunk fél kettőre jöttem haza mert mondtam anyunak hogy meg hívtak ebédelni.

Ma megkerdeztem ott e aludhatok ma is nála erre kiakadt hogy mit képzelek én hogy soha se vagyok otthon már a végén haza se fogok jönni hanem oda költözök, sose lát engem és hogy ma sehova nem megyek. Erre be küldött szobába...

Este mentem volna olyan fél 7 körül és reggel 10re már itthon lettem volna, de nem engedi inkább üljek bent a szobába egyedül és unatkozzam.

Csak a szomszédba mennék nem messze, 300 méterre. Miért olyan nagy baj ez? 17 éves vagyok 4 hónap és 18 még azt se mondhatja hogy túl fiatal vagyok, nemsokára felnőtt ember leszek. Majusba végzek iskolával és megyek is dolgozni.

Miért olyan nagy baj ha a szerelemmel akarok lenni? Ő is már felnőtt ember. Nem olyan jó érzés mondani neki hogy bocs anyu nem enged.

Nem értem mit tegyek hogy ez más legyen?

17/L