Miért zavar ennyire az anyám? (lent)
Azt tudni kell hogy a munkája miatt nagyon sokat vagyok egyedül.(a szüleim elváltak én anyummal élek.)
Sokszor hetekig egyedül vagyok..magamra főzök(mondjuk túlzás a főzök kijelentés),mosok,én takarítom ki a házat viszem sétálni a kutyát meg ilyenek.
Amikor haza jön már a puszta jelenlét idegesít.Nemtudom megmondani miért.Hozzám szól én meg olyan buta stílusban tudok válaszolni neki hogy hihetetlen..aztán ezt később mindig megbánom.Érzelmeket nem mutatunk egymás felé..ezt úgy kell elképzelni hogy nálunk ilyen ölelés,puszi,anya lánya kapcsolat most sincs és soha nem is volt.én lepődnék meg a legjobban ha azt mondaná nekem hogy szeretlek.(De ez fordítva is igaz.)
Az a bajom hogy én nem akarok ilyen bunkó lenni vele amilyen most vagyok.:((
De erre mindig csak így utólag jövök rá,mert akkor amikor beszél hozzám idegesít és olyan hangnemben válaszolok amiben nem kéne.
Tudom hogy szeret engem hisz ő az anyám és én is szeretem őt csak nem tudom neki kimutatni.
Amúgy
Nemtudom mit várok a kérdéstől csak előbb rakodtam a szobámban és megtaláltam egy ajándékot amit még tőle kaptam és..elbőgtem magam mert a szekrény mögé volt beesve?? És így eszembe jutott hogy amúgy mennyire szarunk egymásra
Lehet csak ki kellett írnom magamból
Nem kell csodálkozni, gyakorlatila "anyukad" szarik a fejedre, hetekig szinte nem is látod, megértem, hogy idegesít, mikor épp "hazamegy".
Nem egészséges, hogy egyedül kell gyerekként élned.
"Nem kell csodálkozni, gyakorlatila "anyukad" szarik a fejedre, " érdekes.. felétek igy mondják hogy megszakad a munkában hogy el tudja tartani a gyerekét?
Kérdező. az itt a probléma hogy gyakorlatilag idegenek vagytok egymásnak. Beszélj vele, mondd el mi foglakoztat. Aztán hallgasd meg azt is neki milyen ez a helyzet. Elég felnőttesnek tűnsz, szerintem együtt meg tudtok birkózni ezzel a helyzettel.
Végülis ha úgy vesszük nem vagyok hetekig egyedül mert anyám hazaesik késő este és én már nem találkozom vele de itthon van.Hétvégén mondjuk szinte mindig dolgozik hét közben amikor én iskolában vagyok szokott itthonlenni..(vagy a faszijánál (inkább))és akor kaját is csinál egy egy napra de mondom nem egyszer volt olyan alkalom hogy egy hétig nem is láttam.
Pénzt a kártyámra küld abból veszek kaját meg bérletet
Kontaktunk nagjábból annyi hogy ráköszönök ha szembe jön itthon de amúgy inkább a szobámban maradok.
Amúgy megértem a őt..mert tényleg beleszakad a munkába meg aválásba..és ezért nem is hibáztatom hogy folyton a csávójánál van és inkább jólérzi magát.
Amúgy tényleg nagyon sokat vagyok egyedül és meg is terhel kicsit.
Nagyon korán kelek (kis faluban lakunk)és nagyon későn érek haza iskolából..akkor még szarakodom a kajával meg be kell gyujtanom hogy meleg(ebb) legyen
Amúgy 17éves vagyok
Nem nagyon tudom hogy menjek oda hozzá :((
Meg attól félek nem változnának a dolgo..anyám nagyon szar időszakán van túl
Voltak olyan napok amikor elment betegszabira és egy hétig csak a szobájában bőgött
Szörnyű volt!nagyon frusztráló volt
Most hogy van barátja (aki nagyon nem kedvel engem..ezért mindig nála vannak inkább (ami jobb is így)) azthiszem egy bologabb és nem várom el hogy inkább velem foglalkozzon csak zavar az a helyzet amibe kerültem.
Mert mondjuk legutóbb az osztályfőnököm megjegyezte nekem hogy sajnál amiért a szüleim miatt ilyen lettem amilyen
Elég szarul esett
Bocsánat hogy ilyen pocsékul fogalmazok meg elírok mindent csak
Telefonról pötyögök
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!