Mit lehet kezdeni egy olyan apával, aki nem tesz teljesen gyerekre, de a gyerekvállalásnak csak a kellemes részét akarná, és a kellemetlent meg lepasszolja az anyának?

Ki a fene szülne egy ilyen alaknak?

Én úgy gondolom,hogy ennek vannak előjelei,amik egy kapcsolat során kiderülhetnek,még gyerek előtt.

Ha már megvan a gyerek,akkor pedig leülni vele és megbeszélni,hogy közösen vállaltuk,vegye ki a részét a feladatokból ő is. És pont,kiadni neki a feladatot,megmutatni hogy kell és vegye ki a részét ő is.

Sajnos régebben ez volt a családmodell, anyuka otthon a gyerekkel, apuka hazajön a melóból, eszik, gyereknek buksisimi és leül tévézni. Sokan még mindig ebben élnek pedig rendesen dolgozik az anya is. Sok mostani párnál is hallom hogy pl. orvoshoz vinni a gyereket az anya dolga. Mintha nem tudná ugyanúgy az apa is megfogni és elvinni. Tehát olyan dolgok, amikhez nem szükséges fizikailag a nőnemű szülő (pl. szoptatás). Csak én azt nem értem, hogy az ilyen férfiaknak miért kell gyerek? Mutogatni meg dicsekedni vele az megy de ha fel kell neki rakni egy kúpot vagy behány a gyerek akkor jöjjön csak anya és csinálja meg.

Az ideális tényleg az lenne ha a nő és a férfi megbeszélnék ezt gyerekvállalás előtt de sajnos ez sok nőnek is természetes hogy minden rá marad.

Metionin

+1

Több olyan családot ismerek, ahol apuka nagyon akarta a gyereket (nálunk is apám és rokonságban, ismerősi körben), aztán az apuka alig foglalkozott a gyerekkel, később sem, amikor már anyuka dolgozott. Nálunk is ez volt, apám néha elvitte síelni öcsémet, meg teniszezni, öt alkalom kb...Pedig többet volt otthon, mint anya.

Ez az edd meg amit főztél azért nem illik rá minden helyzetre, mert tényleg sokszor a férfi is biztatja a nőt, hogy na akkor baba-apám is-, utána meg jóvanazúgy. Nem arról beszélek, amikor a nő otthon van, az apa meg halálra dolgozza magát, az is más, hanem mint nálunk.