Szülőkkel együtt élni ilyen esetben? Mit gondoltok?

Kérdés, hogy a párod is a családi cégböl él?

Mert ha igen akkor igazából tényleg nehézkes lenne a költözés. De ha ö teljesen mással foglalkozik akkor az ö munkaherlye fele költözzetek albérletbe 1-2 évre, megnézni, hogy müködik-e.

Ha nem ugyan abból élnek az együtt lakó emberek akkor nehéz az elfogadás. Ha a párod irodai alkalmazott az apja soha nem fogja megérteni, hogy egésznapos ülésben mitöl lehet elfáradni...

Régen azért tudott több generáció együtt élni, mert ugyan abból éltek, és ugyan az volt a bajuk, örömük.

Ahogy többen már írták, habitus kérdése.

Én is azt tanácsolom, hogy próbáld ki az ott-lakást. Ha nem kell hozzá állást változtatnod, akkor egyszerűen költözz oda. De közben ne add föl a saját lakásodat, esetleg, ha bérelsz, akkor azt fölmondhatod (ha később könnyen találnál helyette). Adj legalább fél évet magatoknak így. Utána sok mindent tisztábban fogsz látni.

Addig ne legyen házasság, közös gyerek, de még eljegyzés se.

A gyerekek átjárkálása. Ha nem tér el nagyon a sógorék nevelési elve a tiédtől, akkor ez az összes gyereknek szuperjó lesz, ezt látatlanban ki merem mondani. Ha felnőnek, csodálatos gyerekkorra fognak visszaemlékezni, hogy folyton együtt játszottak az unokatesóékkal.

A fél év alatt (ami lehet akár egy év is!) érdemes pl. a gyerekeket illetően is bizonyos szabályokat megbeszélni. Pl. hogy a gyerek szobájában, ha ő nincs otthon, nem pakolgathat az unokatesó, nem vihet el onnan játékot magukhoz, sőt szerencsésebb, ha akkor be sem megy a szobájába. De lehet, hogy ez nekik is így természetes.

Föl kell vállalnod, hogy ha úgy alakul, haza merd küldeni az unokatesókat finoman, nem cirkuszolva. El kell fogadnod, hogy máskor a te gyerekedet küldik haza, mert alkalmatlan szituációban jelent meg náluk.

Az megint egy külön kérdés, hogy az ex odajár. Nemhogy lovagolni, de barátkozni, de beszélgetni is. Engem pl. ez zavarna a legjobban. Azt vallom, hogy az ex a múlt, ő csak a pároddal és csak a gyerekekről beszéljen. Igazából úgy lenne illő, ha máshol lovagolna, ill. ha találkozgatni akar volt anyósával, volt sógornőjével, akkor elhívná őket valahová.

Szóval: próbáld ki, de legalább fél évig ne kötelezd el magad semmilyen formában!

Most nem azért de idegen emberektől vársz erre választ? Ha 20 ember azt mondja költözz oda odaköltözöl? Te jó isten.

Ha nem vagy nagycsaládos akkor nem fogod magad jól érezni ott. Ennyi. Az meg szerintem nem egészséges hogy a pasid volt nőjével elcseverészel meg odajár és tök mindegy hogy vannak közös gyerekeik. SZERINTEM.

Párod mit dolgozik? Ő is ott dolgozik a tanyán? Családunkban is volt olyan, aki mezőgazdasággal foglalkozott, és az olyan munka, amit csak helyben lehet csinálni. Mert általában amikor kelt a nap, akkor keltek, és amikor lement, akkor mentek be.

Neked milyen munkád van? Megoldható a napi ingázás?

Én értem, hogy nem vagy oda az ötlettől, én sem vagyok ilyen nagycsaládos, együtt élős típus. Nekem nagyon fura lenne. Viszont párodnak meg a normális és neki az lenne fura, ha külön élnétek egy lakásban.

Az is sokat számít, hogy mennyire külön lakás az a lakás a házban. Mert láttam már olyat is, hogy mondták, hogy van egy külön lakrészem, aztán nem volt külön lakrész, csak az emelet az övé volt, de nem volt sehogy sem külön választva :)

Ha beköltözöl, biztos hogy ott maradsz vagy csak te költözöl külön.

Ez ugyan nem a klasszikus "anyuci pici fia" helyzet, annál a 2 gyerek miatt bonyolultabb, de pont ezért szerintem ESÉLYED sincs arra, hogy rávedd a párod a költözésre.

A jelenlegi helyzet ugyanis nem csak neki ideális, hanem a gyerekeinek is. Ott vannak a nagyszülők segítségnek, uncsitesók társaságnak.

Egyáltalán képesnek érzed magad, hogy kétgyerekes pótanyuka legyél a semmiből? Mert ha elköltöznétek, az ezzel jár. Ha maradtok, könnyebben lehetsz "csak" barátnő.

Azt kell eldöntened mennyire szeretnél így élni. Tiszta lappal úgy se tudtok kezdeni.