Meddig jó együtt élni a szülőkkel?

Előrelépés szempontjából az albérlet lenne a jó megoldás. Üljetek le, nézzétek meg a költségeket. Amúgy egész jól kereshetsz, ha egyedül is kijönnél belőle, mert nálunk megyeszékhelyen csak a lakhatás elvisz egy 100ast, ha emellett még marad kajára, meg az élet dolgaira, akkor nem indulsz rosszul. (Pesten ez költségesebb)

Az albi költségei feleződnek, akkor olyan 50-60 ezer leheta rádeső rész, plusz a kaját is kb felezitek és akkor még ha félre tudsz tenni, akkor egy Fundamentát érdemes megkötni. Elég sok mindenen lehet amúgy spórolni, ha nem vendéglőztök non-stop, meg Pick szalámin éltek, akkor a kaja sem olyan húzós. De mondom ehhez le kell ülni a pároddal számolni, illetve beszélgetni olyan dolgokról, hogy összeköltözés. Ha beüt a krach, akkor hazamész a szüleidhez, de inkább igyekezz saját lábon megélni akár lakótársakkal szintén albérletben.

Sajnos tényleg az van, ha becsületesen dolgozol és minimálisan költesz így se tudsz komolyabb hitel nélkül lakást venni 40-50 éves korod előtt.

A párommal mi is szívesebben fizetnénk albidíj helyett inkább a törlesztőt, de sajnos nincs több milliónk önrésznek.

Sajnos viszont ez van, törődj bele. Nekem is nagyon nehéz elfogadni a szitut, pedig én se szeretnék albérletbe szülni és már 28 vagyok. Hiába kerünk a párommal a minimál bérnél többet, egyszerűen nem jutunk egyről a kettőre, a megélhetésre elég, többre már nem.

Én még külföldben gondolkodom, tudom ott sincs kolbászból a kerítés és jó, ha van némi alaptőkéd. Viszont a kint élő ismerőseim többsége azt mondja nem okoz neki problémát, hogy milyen felvágottat vegyen és nem gondolkodik heteket, hogy megvegyen-e egy nadrágot vagy sem. Aki haza akar jönni azt mondja tud spórolni, de a többség maradni akar és az itthoniakat támogatja.