Ti, hogy reagálnátok arra, hogy, ha a fiatok az arcára tetoválna?

Hú, de eretnek gondolatnak számít itt, hogy talán a gyereket kellene megkérdezni (pláne 19 évesen, de valójában már sokkal korábban is), hogy ő maga mit akar kezdeni a saját életével... nyilván a lepontozók úgy ugrálnak, ahogy mások mondják, és örömüket a másoknak megfelelésben lelik...

Kérdező (& utolsó) - lehet, hogy meg fogja bánni, de lehet, hogy nem - pont, ahogy az élet bármely döntését az ember... é az is lehet, hogy a t. szülők fogják megbánni, hogy a saját vágyaikat és álmaikat, gondolkodásukat és értékrendjüket akarták örökösen a gyerekre vetíteni... bár sok szülő soha sem jut el odáig, hogy ezt belássa, ahogy az én őseim se fogták fel soha, hogy a "polgári középosztályos lét" az az ő álmuk és nem az enyém, és bizony az én kizárólagos döntésem, hogy nem ezt az utat járom, és várhatják az idők végeztéig meg még egy napig, hogy ezt bánjam:)

Kérdező, ismered a viccet, hogy miért kell egy komplett úttörő-örs, hogy átkisérje a nénit az úton? Hát, mert nem arra akar menni...

Őszintén, a fiad akarta, hogy "benyomd egy erős gimnáziumba", vagy akarata ellenére történt, és te meg álnaívan csodálkozol itt, hogy miért csak az ilyen féle lázadás maradt neki???

Munkahely meg megoldhato, dolgozhat gyarban peldaul, vagy mosogathat, takarito nemigen lehet, ok nagyon elol vannak, jol lathatoak.

Itt a parkereses az, ami majd gondot fog okozni neki. Megis melyik nonek fog igy kelleni?