Normális ha huszonévesen a szüleim ezekbe beleszólnak? Már úgy érzem hogy én tényleg egy rossz ember vagyok.
- Mindig itt ülnek a szobámban, nem érdekli őket a magánszférám, ha megemlítem ezt nekik, azt mondják ez az ő házuk, nekem nincs beleszólásom semmibe, örüljek, ha még otthon lakhatok
- Csendben vagyok, de este megszabják, hogy meddig lehetek ébren, szerencsére este már nincsenek a szobámban legalább
- Beleszólnak abba, hogy mennyit eszem, ha szerintük túl sokat eszem, akkor az a baj, ha nem, akkor az. Szerintük gebe vagyok.
- Suliban is belém kötöttek, akkor azt mondták velem csak a baj van, miért nem tudok olyan lenni mint más. A volt munkahelyemen a főnököm készített ki, akkor is én voltam a hibás, mert hogy miért nem szóltam vissza neki, meg biztos látta rajtam, hogy milyen vagyok, és rám szállt. Szerintük biztos meg volt az oka rá, mert nem jól csináltam a munkám.
- Anyám csodálkozik ha különvonulok ha telefonálok, de ha meghall belőle valamit, akkor kritizálja, hogy hogy beszélek.
- Ha anyám szól, és nem pattanok rögtön, akkor kiabál.
És még az is a kedves kérdezőnek
itt amit leirtunk mutasd meg és gondolkodjanak el róla
miért nem hagynak békén? igen legyen magánszférád is
valamint itt az is a kérdés
mi lenne ha beteg lennél , például akár depressziós
vagy bármi más betegséged legyen
mindig a szülő amig él addig kell segitsen
és
ilyet amit irtál hogy nem engednek szinte élni sem
akkor miről beszélünk
meg ha mindig kritizálnak mondd te is meg hagyjanak békén
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!