Ti megengednétek a gyereketeknek?

Sziasztok, 17 éves lány vagyok. Kijöttem Angliába cserediáknak egy tanévre. Na most ez igazából mint általában minden nem úgy sült el amilyennek elképzeltem. A nyelvvel küszködök, nagyon egyedül érzem magam, folyamatosan van rajtam egy ilyen nyomás, hogy nem otthon vagyok. Semmilyen szociális életet nem élek itt kint csak amikor az iskolában vagyok. A sírást már kiadtam magamból szeptemberben és októberben de még most is vannak (elég sokszor) gyenge pillanataim. Most karácsonyra hazamegyek viszont utána utazom is vissza még 5 hónapra. Már most félek a visszajöveteltől, ha belegondolok mindig sírhatnékom van. Fel akartam adni egy két hete de a szüleim azt mondták nem lehet mindig mindent az életben. Én akartam ezt akkor most már csináljam is végig. Mindent megtesznek otthonról amit csak tudnak annak érdekében, hogy itt még jobbá tegyék a kedvemet. És én sem szeretném feladni és hazamenni végleg decemberben mert tényleg eddig soha semmiben nem tartottam kint. Viszont érzem hogyha újabb 5 hónapra nem látom őket abba lelkileg belepusztulok. Arra gondoltam, hogy minden hónapban hazautaznék egy hétvégére, és akkor nem lenne folyamatos nyomás bennem és nem lennék ennyire rosszul. (most itt a pénz annyira nem játszik, mármint hogy mennyibe kerül ilyeneket ne írjatok légyszi..) Ti megengednétek a gyereketeknek hogy hazalátogasson minden hónapban egy hétvégére ha látnátok hogy tényleg rosszul van? Előre is köszi a válaszokat:)