Ti hogyan álltatok volna ehhez a helyzethez?

Párommal a múlt hétvégén elutaztunk a tanyájukra. Két napra. Péntek este mikor elindultunk telefonon szóltak 10 és 11 között lejönnek hogy megmutassák egy vevőnek a helyet. Jó. Mondom oké. Ezzel nincs semmi baj. Jöjjenek. Fél 9kor keltem fel. Reggelizni indultam. Párom vidáman jött oda hogy a szülei lassan megérkeznek. Elindultak hamarabb mert nem tudtak aludni. Na, ugye szerettem volna szépen lassan megreggelizni csendben. De tudtam pár perc és megérkeznek. Így gyorsnak kellett lennem. Már ettől ideges lettem. Megérkeztek 9kor. 11 óra előtt az anyja kérdi mi legyen az ebèddel, hozott húst. Erről nem volt szó. Tudták hogy mi is vettünk. Nekem is volt tervem. Közli hogy a férje pontban délben akar ebédelni mi legyen mit süssünk. Válaszom nem tudom mi volt és elmentem sétálni. Mikor vissza értem láttam megebédeltek. Párom mondta fél óra majd indulnak. Közben ugye jött a vevő 10 percet volt ott. A szülei mindenfélét csináltak. Így késő délután mentek el. Páromnak szóba hoztam ezt hogy képzelték? Miért nem szóltak előre? Párom azzal jött ő ezt nem tudta előre. Nem tud mit csinálni. Közbe szóltam legalább annyit mondhatna nekik, legközelebb szóljanak előre.

Engem ez az egész nem idegesített volna ha előre közlik mik a terveik. Párom aztán semmit se mondott nekik, nem szól bele a dolgaikba címen. Aznap rosszul éreztem magam.