Mit tennétek, ha megtudnátok, hogy anyától már volt házas?

20. Ő is kosztümben volt az esküvőjén + 2 tanú, senkit nem hívtak. Ez furcsa volt nekem régen is, ezért már kérdeztem/kérdeztük a testvéreimmel arról, hogy miért nem akart szép, fehér ruhás esküvőt, hisz a legtöbb nőnek ez az álma. Erre mindig az volt a válasza, hogy ő nem akart nagy felhajtást, na meg már terhes volt - ami egyébként nem látszott még a hasán.

A valóság azonban az, hogy neki már volt egy fehér ruhás esküvője, ami elég nagy felhajtással járt, a nagyszüleim fizették, amiről a képeket ezek szerint megsemmisítette!!??

Nem gondolom egyébként egy utolsónak, csak nem értem az egészet, hogy miért talált ki hazugságokat, ahelyett, hogy elmondta volna: "Azért csak két tanú volt apáddal az esküvőnkön, mert előtte egy évvel már férjhez mentem, akkor volt nagy csinnadratta, de megismertem apádat, rájöttem, hogy ő életem szerelme, másodszorra viszont már nem akartam nagy felhajtást. "

19. Tehát igazi példamutatásnak érzed azt, hogy hazudozik, ahelyett, hogy őszintén elmondta volna: "Nézzétek, hibáztam, az első szembejövőhöz hozzámentem, ti ne kövessétek el ezt a hibát".

Azt sajnos nem tudod felmérni ép ésszel továbbra sem, hogy ŐT HIÁBA KÉRDEZTEM, NEM VÁLASZOLT, így kénytelen voltam akkor a te szavaiddal élve, pletykához folyamodni. Vagy te ha valamit meg akarsz tudni, akkor addig jársz az illető nyakára a kérdéseiddel, míg valahogy rá nem veszed arra, hogy elárulja azt, amire kíváncsi vagy? Esetleg kínzási módszerekhez kellett volna folyamodnom, hogy tőle tudjam meg?

A jövőt természetesen senki sem láthatja, az érthető, hogyha valaki hibázik, akkor azt próbálja elfelejteni. Azt azonban nem értem, hogy ezzel kapcsolatban miért hazudott, vagy ha már elszólta magát azzal, hogy "20 évesen elköltözött otthonról", akkor miért nem kamuzott valamit a kérdésemre, pl. ki akarta próbálni milyen külön élni", hisz a kérdésre válaszként adott hallgatással vagy tereléssel lehet a legjobban elcsúszni.

Egyébként igen, elképzelhető, hogy a nagynéném nem a teljes igazságot mondta el, esetleg ferdített a történeten, vagy az általa megélteket mondta el.

Épp ezért örültem volna a legjobban neki, ha ő meséli el az IGAZAT, nem pedig évtizedeken keresztül hazudik. Erről a korszakáról olyanokat is mesélt, hogy ő óvónőnek akart tanulni, fel is vették, de a szülei nem engedték el Szombathelyre továbbtanulni, így arra is tudok gondolni, hogy esetleg bosszúból, menekvésből ment bele egy házasságba. Tehát semmiképp nem elítélendő, hisz nem tudom pontosan mi történt, viszont kíváncsisággal tölt el, szívesen megtudnám az igazságot.

A nagynénémnek van 3 kisgyereke, és egy férje lassan 20 éve, semmi baj nincs a házasságában. Épp ebből gondolom, hogy ő a történetet a saját szempontjából élte meg, mesélte el, feltehetően ő sem tudja, hogy anyám mit, miért csinált, ő pl. azt nem tudta, hogy anyámat felvették az óvónői szakra - bár elgondolkodtató, hogy ezek után vajon valóban felvették-e.

Igen, a háta mögött kutakodtam, hisz mégis csak az anyám, szülőből csak kettő van és szerintem nem ártana a gyerekkel őszintének lenni, főleg, ha az rákérdez a dolgokra. Igazad van, a gyerek nem a múlt sztorijaiból tanul, hanem a nevelésből, tehát azt állítod, a szülő akármivel ámíthatja a gyereket a múltjával kapcsolatban, ha a múltját megbánta?

Jelen példamutatásból amit látok: HAZUGSÁG. Ez is egyfajta példamutatás, hisz ami történt vele, azt nem volt hajlandó megosztani azokkal, akik a legközelebb állnak hozzá: a gyerekeivel.

Kíváncsiskodni én sem szoktam, de kérlek..mégis csak az anyám múltjáról van szó. :)

Ez így van, ha meg már elmúlt 18 éves és nem kellett a szülők beleegyezése a felvételihez, akkor a szüleinek nem sok beleszólása lett volna abba, hogy mit csinál, főleg, hogy elmondása alapján előtte 2 évet dolgozott dajkaként, tehát pénze lett volna önálló talpra álláshoz.

28. Az enyém még él! A halott szüleivel kapcsolatban sokan sokkal elnézőbbek, mint az élőkkel, ezt ne feledd. Egy volt osztálytársam anyja alkoholista volt, a gyerekeivel nem törődött, szakadt ruhában, éheztetve járatta őket, majd 10 éves korában belehalt az anyja az alkoholizmusba. Ezzel szemben a volt osztálytársam dicsőíti az anyját, hisz nyilván jobb élve, bármilyen is, mint holtan.

Azonban az enyém él, és akárhogy is nézzük, ezek szerint megannyi dologban nem mondott igazat! Illetve az élőt még kérdőre lehet vonni, a halottról viszont - szokták mondani - vagy jót vagy semmit.