Miért nem képesek egyes szülők megtanítani a gyereket arra, hogy ne bántsák az állatokat?

"Mindazonáltal ha bárki, bármilyen okból hozzányúlna a gyerekeimhez, először leverném, mint vak a poharat, utána pedig még fel is jelenteném kiskorú bántalmazásáért. A kicsi gyerek ugyanis nem felelős a saját cselekedeteiért, a felnőtt viszont igen."

Hát 20-as engem nagyon nem érdekelne, ha a hülye szülei nem képesek rászólni, akkor majd rászólok én, de nem tűröm el senkitől, hogy bántsa a macskáimat, nem érdekel, hogy gyerek vagy felnőtt, a kölöknek is simán lekevernék egy pofont, ha a szülőnek nem tetszik, ő is kaphat, aztán várnám a feljelentést, biztos nagyon komolyan vennék. :)

Nálunk a nagyszülőknél van egy kutya és az apósom folyamatosan úgy "simogatja", hogy paskolja, de szinte már sajnálom a kutyát úgy. És persze mondja a gyereknek is, hogy paskolgassa nyugodtan. Na most az nagyobb testű kutya és a gyerek (2 éves) még nem tudja annyira kontrolálni az erejét így van, hogy a kisebb kutyusoknál is elkezdi "paskolni" és hiába szólok, hogy finomabban stb. ezt látta ezt "tanították" neki így nagyon nehéz leszoktatni róla.

Természtesen szólunk, hogy nem szabad így stb. de már mondhatni elcseszték egy kicsit.

Nem az állatkínzó gyerekeket akarom ezzel védeni, de a gyerek nem mindig tehet arról amit csinál. Ő csak utánoz. Persze, ha valaki szól, hogy ezt vagy azt ne csináljuk az állatkájával akkor akár elhúzzuk a gyereket, de nekünk is ciki, hogy nem simogat, pedig mi nem verünk állatokat.

" a kölöknek is simán lekevernék egy pofont, ha a szülőnek nem tetszik, ő is kaphat, aztán várnám a feljelentést, biztos nagyon komolyan vennék. :)"

Nem sok esélyed lenne velem szemben, kiscsillag, annak ellenére, hogy nő vagyok.:-) Viszont a feljelentésben kifejezetten jól mutatna, hogy nemcsak kiskorút, hanem nőt is bántalmaztál, mert a kisgyerek meghúzta a macskád szőrét.:D

Nem vagyok kiscsillag és mivel én is nő vagyok, nem hiszem, hogy ennek jelentősége lenne. Azt meg mégis honnan tudod, hogy mennyi esélyem van veled szemben? :D

Körberöhögnének, ha emiatt feljelentenél bárkit, csak mondom, hogy sehova nem jutna az ügy, főleg mert nem ok nélkül történne, hanem azt kapná a kölök, meg az anyja is, amit érdemelnek. De szerencsére nekem nem ilyen agyalágyultak az ismerőseim és a gyerekeiket sem úgy nevelik, hogy csak mert a megszülték, nekik mindent szabad.

Ezt már én is megfigyeltem.

Társasház udvarában szo.szédok,gyerekek játszanak.

Az egyik kislány elkezdi b.a.szogatni a kutyát, fogdossa,cibálja a fülét, szorongatja a fejét ,nyakát. Csodálkoztam,hogy nem kap oda a kutya. Az anyja pedig csak néze bambán, meg se szólalt. Aztán mikor a kislány visszament az anyjához,annyit mondott neki,hogy ne nyúljon hozzá kutyáskézzel.

1. ki nem allhatom a gyerekeket akik nem tudnak viselkedni, ezert nagyon keves gyerekes ismerosom van azok olyanok hogy a szulo kontrollalja a viselkedesuket es mar kicsi korban van korulottuk cica kutya es megtanitjak oket a helyes viselkedesre.

2. a helyedben ugy vagtam volna ki BARKI AZ aki a macskamat akar csak szoval megfenyegeti hogy laba nem erte volna a foldet es attol a naptol meg a koszono viszony is leallt volna.

3. mivel allatbarat vagy figyelj oda hogy KIZAROLAG OLYAN baratokat es ismerosoket engedje a lakasodba akik szeretik az allatokat es megfeleloen bannak veluk. nincs jelentosege hogy rokon vagy csak ismeros.

nekem az allat joletes szazszor fontosabb egy kolyoknel.

Ezt sosem értettem... párom öccse most 3,5 éves. MINDIG van ott valaki (már a kezdetektől) ha állathoz nyúl, simán meg lehet vele érttetni hogy "a cicát békénhagyjuk ha eszik/ alszik/ wc-zik, simogatjuk ha odajön hozzánk és szeretné, farkát nem fogjuk meg, finoman simizzük". Ha úgy nyúlt oda (nyilván idő mire kifejlődik a finommotorika), a belemarkolást kijavítottuk simogatássá. Később már a kutyusokkal is jól elvolt, azóta a haszonállatokat is ügyesen segít etetni, mondjuk vele foglalkozva is van.

Ha lenne gyerem és olyan fájdalmat okozna egy állatnak hogy odakap, lesülne a bőr a képemről, nemhogy még nekem álljon feljebb. Én azt csinálnám ha ilyen történne (pláne hogy a hőn szeretett családi kutyánk után rottweilert akarok majd), hogy az első "olyan" mozdulat után elkülöníteném őket, többet nem jöhetne, aki vele van konfrontálódnék, mert tegyük fel hogy ha nem vigyázok, nálam nem lesz baj, de máskor? Ha egy ideggyenge, széttraumatizált, mentett kutyát reckíroz? De nem is kell kutya, bőven elég ha egy macska mondjuk véletlenül a szemébe kap. Ha már csak a gyerMek érdekeit és biztonságát nézzük, mert minden körülötte forog, akkor sem állja meg a helyét az hogy bármit megtehet az állatokkak.