Miért nem képesek egyes szülők megtanítani a gyereket arra, hogy ne bántsák az állatokat?

Nem tudom, de gyűlölöm az ilyen kis görcsöket, meg a szüleiket is. Én, ha az első rászólás után fojtatta volna, akkor pofont lekeverek neki, hogy a fal adja a másikat, nem érdekel, hogy kinek a gyereke, az én macskámmal nem szórakozhat senki. Ha anyuka nem képes megnevelni és még fel is háborodik, kaphat ő is egyet.

A papagájos esetnél simán feljelentem őket, bár sajnos itthon leszarják az állatok jogait a törvényhozók.

Két része van a kérdésnek.

Az egyik, hogy sok szülő nem nevel, se állattal, se emberrel való kapcsolat felvételére, vagy tapintatra. Sajnos.

A másik az, hogy az én házamban megkövetelhetem a saját szabályaimat. A hetven éves nénikém is kimegy cigizni, mert mi nem dohányzunk. A szomszéd kisgyerektől pedig elvárom, hogy ne nyúzza szegény öreg kutyusunkat.

Ennyi, ha valaki annyira nem tisztel engem, a vendáglátót, hogy megpróbál kibújni a mi szabályaink alól, akkor nyugodtan távozhat. Nem lesz lelkifurdalásom. A vendégbarátság nem arról szól, hogy elviselem a tatárdúlást az otthonomban.

Teljesen igazad volt, hogy rájuk szóltál. Nekem egy 2 éves unokahúgom van, ő is tépte sokáig a cicámat (sajnos időközben elpusztult más okból), de mindig megvédtem a cicát. Van a testvéreméknek egy kutyájuk, elvileg őt is csak simogathatja, de többször volt, hogy odacsapott a kutyának, a kutya volt, hogy odakapott a gyereknek ezért, és apám még a kutyát verte meg. Mit tanul így az a gyerek?! Hogy bármit megtehet az állatokkal.

Sajnos a gyerekek is csak a felnőttek vetületei, ugyanolyanok, mint ők. Mivel felnőttből is rengeteg az állatkínzó, bántalmazó, a gyerekek sem lesznek jobbak.

"Nem a gyerekekre kell haragudni, és őket verni, ha a gyerek ilyet csinál (persze erőteljesen rászólnék és elhoznám az állattól) én a szülőnek adnék egy nagy pofont!"

Ezzel csak az a baj, hogy hiába egyengeted el anyuci/apuci pofiját pár pofonnal, a gyerek ebből nem fogja megtanulni, hogy nem szabad az állatokat kínozni. Igenis a gyereknek is le kell csavarni egyet, hogy értsen a szóból, pláne, ha már 20-szor megmondták neki, hogy hagyja az állatot. A szülő meg talán ebből jobban ért, mert nem akarja, hogy a jövőben még több nyaklevest kapjon a kölyke másoktól, ha már a gyerek az uralkodó otthon, akinek a lába nyomát is meg kell csókolni.

Az én macskám fel szokott ülni a szekrény tetejére, ha hangos gyerekek jönnek. Szerencsére ütni nem szokták, de egyszerűen nem tudnak bánni pl. unokatestvérem gyerekei se vele. Mondom neki (a 3 évesnek), maradj szépen csendben, ide fog jönni a cica magától. Két pillanat múlva sikít egy nagyot, macska a szekrényen...

Szomorú dolgok ezek, ahol ilyen előfordul, amit a kérdező írt, a szülők ugyanolyan hülyék, mint a kölök. Én is kidobnám a házamból rögtön! Nem kell az otthonunkban elviselni a kreténeket, akinek nem tetszenek a ház szabályai, nem muszáj jönniük.

Szüleimnél a tengerimalacot nyomorgatták, de én nem zavartatom magam, rászólok a gyerekre, ha az apja/anyja nem teszi, és a szüleim se hallgatnak ilyenkor. Ha nem használ, elveszem tőle az állatot és elküldöm a gyereket, és addig fajul a dolog, hogy tényleg veszélybe kerül az állat, én képen is vágnám akár más gyerekét is. Ha neki megengedi a szülője, hogy az én "családtagomat" bántsa, én is megengedhetem magamnak, hogy őt bántsam, nem?

Nem vagyok egy agresszív ember egyébként, de kisállatom van, egy szőrtépésnél sokkal nagyobb baj is lehet belőle, ha a gyerek nem vigyáz. És mikor vállaltam, azt is vállaltam, hogy megvédem, vigyázok rá és ellátom. Hát, ha kell, erővel is megvédem. Szerencsére a környezetünkben értelmes emberek élnek, akik értelmes gyerekeket nevelnek, még ha óvatlanok is, megértik, ha azt mondom, hogy nem szabad ennyire durvának lenni.

Ha az én macskámhoz nyúlna a kölök, nyugodj meg,anyukástúl, mindenestül úgy 31chán rúgtam volna,hogy a lakhelyükig meg sem állnak.

Aki ennyi idősen állatot kínoz,szívlapáttal verném agyon,mert abból normális ember már nem lesz.Utána a szülőt is.

Idióta unokatesóm pont ilyen.

5 éves, és néha átjönnek hozzánk. Nekem is macskám van, ő mindig játszani akar vele.

Megmondtam neki, hogy ha csöndben marad, idejön a cica, mert nem szereti a zajt. Elkezd felénk jönni, majd a gyerek sikít, ordít egy nagyot örömében, erre a macska már el is tűnt, mire a gyerek megsértődött, és elkezdett ordítva sírni, és nem hagyta abba minimum 20 percig. Ezután megfogadtam, hogy nem játszhat többet a macskával. Ha ennyit nem képes felfogni, hogy ne visítson, mint egy disznó, mert akkor elijeszti az állatot, akkor nem való állat közelébe.

Én mérgemben fel tudnék pofozni minden olyan taknyot, aki piszkálja, hergeli, provokálja az állatot, majd ha az állat nem hagyja magát, akkor a gyerek meg visít, ordít, sír fél órán keresztül....

Állatkertben láttam ilyet: Kisgyerek hívogatja az állatot, hangosan visít hozzá, dobálja valamivel. Aztán amikor az állat elkezdett felé közeledni, akkor meg egyből hátra arc, a gyerek elkezdett futni, miközben ordított, mint akit ölnek. Meg tudtam volna agyalni ugyanúgy a nevetgélő szülőket.