Szerintetek adjak apámnak egy esélyt hogy rendesen megismerjen?

"Miert mindenki a ffit ostorozza? Megmondta h nem akar gyereket, a no ennek ellenere vallalta EGYEDUL. " - itt a pont.

A kérdésben leírt szituáció alapvetően tisztességes, a Kérdező anyja egyedül döntött a terhességéről az apja akarata ellenében és ennek megfelelően egyedül vállalta a felelősséget a saját döntéséért. Most a Kérdezőnek - pont azért, mert anno nem lett a szülei között egy gyűlölködésekkel teli kényszerkapcsolat meg az anyja semmit nem kényszerített az apjára erőszakkal - lehetősége van dönteni, hogy akar-e valamilyen kapcsolatot a biológiai apjával, és bárhogy dönthet, szabadon.

Anyad is azert megerte a penzet. Mar elnezest, de nokent soha nem tennek ilyet, hogy a masik fel akarata ellenere gyereket vallalok.

Pont ezert...

Bar en apad helyeben nem is kerestelek volna meg.

Én találkoznék vele, és ha úgy alakulnának a dolgok, akkor nem zárnám be előtte a kaput.

Azóta eltelt 17 év, biztosan sokat változott, ha meg akarna ismerni, akkor adnék neki lehetőséget.

"Nem védekeztek és jöttem én. Apám megfenyegette anyámat hogy vagy elmegy abortuszra vagy elhagyja. Végül anyám nem ment el abortuszra. Apám a lehető leghamarabb elhagyta akkor anyámat. Se szó, se beszéd elhagyta. Mivel én csak teher lettem volna számára. Nem is keresett soha, gyerektartást se fizetett se semmit."

Ezek amúgy mennyire biztos, hogy pontosan így történtek annak idején?

Csak édesanyád elmondása alapján tudod így?

Annyit mindenképp megérne a dolog, hogy hallgasd meg a másik felet is, hátha nem olyan egyértelmű ez az egész.

Hallgasd meg, mert ha egyből ordítozással kezdesz, akkor sosem tudod meg, hogy mi történt 17 éve a másik fél nézőpontjából.

Én nem adnék, aki tizenhat évig szart a fejemre (ha nem akar gyereket 22 évesen, huzzon gumit), az továbbra se akarjon látni. Pont.

De te dönts sajt belátásod szerint :)

Ha valaki a nevelőintézetben 2 évig nem látogatja a gyerekét, akkor a gyermeket örökbe adják. Tudniillik ezt úgy tekintik, mintha a szülő lemondana a gyerekről. Ha pedig tartásdíjat sem fizetett Érted, úgy duplán is érvényes ez a megállapítás.

Ne a kérdező Édesanyját pocskondiázzátok, mert nem ez volt a kérdés. Tévedni emberi dolog. Azt kérdezte, hogy az Apjának adjon-e esélyt. Lényegtelen, hogy ki milyen hibát követett el a múltban.

Te döntesz, de Én biztosan nem foglalkoznék Vele. Én 34 éves nő vagyok és Engem 1 éves koromtól nem látogatott a nemzőm - nevezzük így, mert nem tudok rá apaként tekinteni. Se karácsonyi, se születésnapi, se névnapi üdvözlőlapot vagy ajándékot nem kaptam tőle, pedig én házasságban született, tervezett gyerek voltam. Amikor lediplomáztam Édesanyám és a Nagyszüleim azt akarták, hogy hívjam meg a diplomaosztómra. Én azonban megmondtam, hogy nem akarom látni.