Szülők! Ti hogyan viszonyulnátok ahhoz, hogy ha gyermeketekről megtudnátok, hogy transzszexuális, lélekben ellenkező nemű?

Transzszexuális vagyok.

Nemrég lettem nagykorú. Nem is az, hogy a családom nem tudja elfogadni, inkább nem értik. Hogy is értenék, csak az érti aki érzi. Ez nem egy olyan dolog ami változhat, ha lehetne higyjétek el, hogy én lennék a legelső aki megpróbálná, mert senkinek nem kívánom ezt a szenvedést ami ezzel jár. Kepzeljétek azt, hogy belenéztek a tükörbe és akármit csináltok magyarokkal sosem érzitek jónak amit láttok, mintha egy idegen ember nézne vissza rátok. Ez olyasmi amit nem lehet helyrehozni egy látogatással a fodrásznál, vagy fogyókúrával és edzéssel. Nem lehet elmagyarázni. Senki nem direkt csinálja és nem divatból, legfőképpen nem lázadás, hisz ki lázadna olyan módon, hogy fájjon. Mintha be lennénk zárva egy ketrecbe, örökre...A lázadásnak nem pont az lenne a vége, hogy szabadok legyünk?

Nem betegség, nem fogyatékosság, nem elmezavar, csak egy apró """"hiba"""", amit bár lehetne korrigálni...

Azoknak az embereknek akik nem tűrik a bántalmazást ajánlanám, hogy váltsanak országot mondjuk UK, itt legalább az ilyen embereket nem mondják betegnek. Fejlődnünk kell, de hát mindig is le voltunk maradva a nyugattól, ezért egyelőre marad a költözés.

A szülők ne keseredjenek el. Lehet hogy elvesztik a fiúk, de kapnak egy lányt, lehet hogy elvesztik a lányuk, de kapnak egy fiút.

ES AMI A LEGFONTOSABB...Kapnak egy boldogabb gyereket. Minden szülőnek ez kéne, hogy legyen a cél, hisz így indultunk mind, nem igaz?

-"Milyen nemű a baba?"

-"Nem számít,hogy fiú vagy lány, csak egészséges legyen."

Gondolkozzatok el!

Utolsóra reagálnék.

Én nem értem miért más ez, mint pl az, ha valaki ufónak képzeli magát, és teljesen meg van róla győződve, hogy idegen lény emberi testben. Ugyanolyan zavar, egyiket sem tudják kikezelni még. Most operáltassa át magát amilyennek elképzeli a testét? Mutatkozzon be ufóként, mert ez az ő valódi természete? Számomra ugyanaz a gond, csak az egyik kevésbé abszurd.

Én teljes mértékben elhiszem, hogy úgy érzik valami nem stimmel, rossz testbe születtek/ nem így kellene élniük. De minden beteg ezt érzi!, csak abban különböznek, hogy mi nem stimmel. Egyeseket az zavar, hogy kellene tudniuk repülni vagy varázsolni, mások a nemlétező melleiket hiányolják, a harmadik meg esetleg furcsálja, hogy természetfeletti lényként nem megy neki a vízenjárás, de biztos van olyan is, aki kutyaként élne és nem érti, miért nem érti meg a többi kutya nyelvét.

Nem hiszek a lélekben, de el tudom fogadni, ha valaki inkább másik neműként, kutyaként, vagy ufóként akar élni, amíg nem várja, hogy mindenki más is kutyaként, ufóként, vagy ellenkező neműként kezelje.

Számomra csak egy nő lesz férfivá operálva, vagy egy férfi jelmezben a kutyaházban gubbasztva, vagy egy teletetovált zöld férfi.

Ettől még lehetnek jó munkaerők, értékes barátok és aki ilyesmit vonzónak talál annak csodálatos szeretők/társak.

11-es... Örülj annak, hogy Magyarországon laksz, és nem az Egyesült Királyságban, főleg Londonban. Hidd el, a muszlimok itt egyáltalán nem lennének olyan elnézőek veled. És nem, ma már nem kell majmolnunk a nyugatot, elfelejtheted azt, hogy civilizáltabbak.

És azt magyarázzák el azok nekem, akik a transzszexualitás mellett annyira kiállnak, hogy mit szólnak ahhoz a 30 évig tartó(1973-2003) svéd tanulmányhoz, melyből az derül ki, hogy a transzszexuálisoknál 20-szor(!!!) magasabb az öngyilkossági ráta, mint az átlagnál? Pszichopátiából vagy tudatlanságból, de belehajszóljátok a képmutató toleranciátokkal ezeket az embereket a halálba, mindezt abból az önös érdekből fakadóan, hogy elmondhassátok magatokról: "Ó, én aztán toleráns és felvilágosult vagyok." Errő szól a toleranciátok, nem?

A transzeszualitás olyan út, ami nem valami hosszú, visszafordulni róla pedig -ahogy én elnézem- szinte lehetetlen.

Attól, hogy a popkultúra, hollywood stb.(nahát, csupa biológus meg pszichiáter) a transzeszualitást, tehát a mentális betegséget normalizálni próbalják, attól az még nem lesz normális. Ajánlom Dr. Paul McHugh pszichiáter könyveit, cikkeit. A Harvardon végzett, a témával való foglalkozását pedig nem ma kezdte.