Rossz ember lennék?
Sziasztok! 20 éves leány vagyok. Elkezdtem egy OKJ-s iskolát, ám hamar kiderült, hogy itt annyit se tanítanak, amire rá lehetne mondani, hogy szánalmas. Ezt folyton mondtam anyának, eleve miatta mentem el erre, mert nem vettek fel főiskolára.
Ám pár hete igen sokat veszekszünk - közölte, hogy felnőtt vagyok, igenis fizessek az itt élésért (30 ezret), a kajámat is én álljam, néha a családét is (és ugye ekkor én még magamra nem költöttem - bérlet, fodrász, cicakaja, egyéb). Mondtam, hogy nincs miből, mire elküldött dolgozni. Ez ment pár hétig, mire otthagytam az iskolát, és tényleges munkába kezdtem (legalábbis diákmunkaként, amíg nem találok főállást természetesen). Mondtam, hogy akkor nem járok iskolába, mert amellett nem lehet annyit dolgozni amennyi pénzt elvár tőlem, meg nem akarom kihajtani a belem se azért, hogy nullába jöjjek ki. Ő erre elhordott mindennek, önző, komolytalan, gyerekes, kiderült, hogy arra ment ki a játék, hogy családi pótlékot és adókedvezményt kapjon utánam, ami nyilván kevesebb, ha én nem járok iskolába.
Közöltem vele, hogy oké, adjon egy hónapot, akkor elköltözök, és nem lesz gond abból, hogy kevesebbet kap, mert énrám se kellesz így költeni egy forintot se.
Azóta megy a lelki zsarolás, merthogy nem lesz aki segítsen neki, ekkora házat egyedül kitakarítani, ennyi emberre egyedül főzni, és egyébként is nem gondolok az öcséimre, mert jaj így rájuk se tud annyit költeni... milyen önző vagyok, hogy ezekbe bele se gondolok.
Öcséimről annyit, hogy szeretem imádom őket - de betegek, az egyik autista, a másik hiperaktív. És hiába szeretem őket, néha sok, mert amint hazaérek, ők megrohamoznak, és estig csüngnek rajtam/a szobámban lézengenek. Napi 4-5 órát is akár, és tényleg nem lenne baj, de így minimális magánéletem se lehet, én "nevelem" őket, én játszok velük, mert anya 1-2 mondatot beszél velük naponta, aztán ül a laptop előtt este 10-ig.
Az öcséimet is sajnálom, hogy itt kéne hagynom őket, és néha anyai szavai is elérnek hozzám, és olyankor nagyon nyomorultul érzem magam. Tényleg ilyen önző, rossz ember lennék? Csak "gyerek"fejjel nem fogom fel?
Sajnállak, kérdező. Ebből a helyzetből lehetetlen jól kijönni. Erre mondják, hogy mindegy, hogy a kutyaszar melyik végébe harapsz, mindenképpen szar lesz a vége.
Ha maradsz, magadat teszed tönkre, ha mész, az öcséid isszák meg a levét. Elvileg ugyan csak a magad életével kéne törődnöd, de az ember úgy van összerakva, hogy megöli a bűntudat, ha a testvéreit feláldozza a saját boldogságáért.
De végigolvastam. És köszi a jókívánságot a jövő heti temetésemmel kapcsolatban, te jóságos kis köcsög.
Anyád két beteg gyereket is nevel, amiből egy is sok, legalábbis nagyon sokan egy miatt is megzakkannak, erre még te is itt vered neki a nyálad. Semmit sem érsz. Az autista tesód értékesebb nálad.
Nem irtam neked privatot, akarmilyen temetesrol is van szo. Reszvetem.
Az ocsemet pedig en nevelem, mint irtam. Ha nem lennek, mar reg intezetben lenne anya jovoltabol. Egyebkent persze, hogy ertekesebb, hisz betegkent kepes teljes eletet elni. Ki allitotta, hogy ne lenne az?
Én főállás mellett járok egyetemre és tartok fenn egy háztartást két pasira (az egyik a vőlegényem). Fizetem is a sulimat. Persze nem keresem halálra magamat, mert a kötelező minimálért hajtom ki a belemet a hülye kereskedelemben, és érdemes arra számítani hogy a munkahely nem akarja hogy el tudd végezni az iskolát.
Én elköltöznék, had főjön a saját levében a kedves anyuka. Egy dolog zavar csak: a hiperaktív NEM beteg, sajátos nevelés igényű. (A vőlegényem, a bátyám és az apukám is hiperaktív, a család többi része más SNI-s. Köszönjük szépen de NEM vagyunk betegek. Igen csak sértő. :D )
Én is így érzem. Öröm velük lenni, mert mindkettőből ömlik a szó, mikor velem vannak (még ha nem is feltétlen értem, épp miről beszélnek). Anya pedig kigúnyolja őket. Öcsém aspisként gyakran nem tudja magát kifejezni, sok az izé, izé, ööö, és anya ezért kigúnyolja... én szégyellem magam helyette... borzasztó érzés, hogy ha elmegyek, akkor tudom, hogy ennek nem lesz határa, nem szólhatok rá anyára.
Sajnos így is tudom, hogy valószínűleg jövőhéten költözök, mert én ezt nem bírom. Csak emellett borzasztó érzés is :(
Anyád gonosz, kapzsi, és kissé lusta is. De a jobbik fajtából. Ez még elviselhető. Látom annyi teret azért engednek neked hogy legalább el tudj gondolkozni és felismerd a problémát, mert van ám rosszabb is.
Van úgy hogy egy anya minden nap megveri a gyerekét, és nem azért mert rosszat, tesz hanem csak úgy kedvtelésből, mert ideges, mert elejtette a tányérokat, mert elvágta az ujját, vagy mert nincs kedve főzni. Dolgozni nem dolgozik. A saját gyerekét kevesebbre nézi mint a másét. Olyan is van hogy egy apáért nem lehet eleget tenni, nem lehet neki eleget dolgozni, a kaját is megeszi előled utána meg azért szid hogy olyan vézna vagy. Van úgy hogy a semmirekellő lusta szellemi fogyatékos féltestvéredet többre nézi mint téged aki tanulsz, csak mert az lány te meg fiú vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!