Megmondhatom az apámnak, hogy a függősége elvette a gyerekkoromat és még most, felnőttként is megkeseríti az életemet?

Egyedül nevelt, így kvázi szülő nélkül nőttem fel, ő általában nem volt olyan állapotban, hogy betöltse ezt a szerepet...

Arra vagyok kíváncsi, hogy úgymond van-e "jogom" megmondani neki, hogy én ezt így gondolom... Mostanában sokat veszekszünk az alkoholizmusa miatt, amit ő tagad, hogy lenne neki. Ezen veszekedések alkalmával én jócskán visszafogom magam, nem mondom meg, hogy mennyi fájdalmat okozott nekem, mert sajnálom. Ugye egyrészt már nem tudna rajta változtatni, másrészt, meg tudom, hogy ő is úgy tanulta az apjától ezt a mintát... (Igen, tudom, hogy a mentegetés egy tipikus tünet az alkoholista szülők gyerekénél, ezért kérdezem, mert én nem látok reálisan...)

Már nem lakom otthon, ha valakiben esetleg felmerülne a kérdés, de tartjuk a kapcsolatot.

Köszönöm, ha tudtok véleményt mondani.