Mennyire normális, hogy a nővérem és a férje nálunk lakik a gyerekükkel együtt, és most bejelentették hogy jön a következő baba?

A sógorod szülei mennyivel járulnak hozzá anyagilag, hogy a fiuk nálatok játszik papás-mamást?

Ha nővéredék félre teszik a pénzük egy kisebb lakás beugrójára, vesznek fel hitelt és a nyáron elköltöznek, akkor ha nehéz is de bírd ki. Egyébként maximálisan megértem a problémád. Nagyon aranyos egy kicsi gyerek, de zavaró tud lenni tanulás közben.

Beszélj a problémádról nyíltan, őszintén a szüleiddel. A te tovább tanulási esélyeidet rontja a nővéred és sógorod elsietett házassága, gyerekvállalása.

Mondd el nekik, hogy szereted a testvéred és a családját, de nehéz így tanulnod. Igyekezz nyugodt maradni és csak a tényekre szorítkozni beszéd közben. Ne vádaskodj, csak kérd meg őket, hogy próbálják megoldani ezt a nehéz helyzetet. Nem lakhatna egy évet a nővéred családja a sógorod szüleinél? Vagy nem támogatnák ezután ők a fiatalokat. Nem tudom megoldható-e.

Gondolom a szüleidet is nyomasztja a helyzet, de békés családnak tűntök, ami szerintem nagy érték. De a sok teher felőrli az embert. Tudom magamról. Gyerekként is átéltem és felnőtt fejjel is sokat vállalok pont a béke és a család érdekében. De muszáj határokat szabni.

Beszélj a szüleiddel. Csak nyugodtan, hogy a jó testvéri viszony is megmaradjon és a helyzet is normalizálódjon. A testvérednek is meg kell értenie. És a sógorodnak is.

itt max szüleid szólhatnak,

értem én hogy nem akarnak balhét, meg unoka de cuki de bakker jövőre jön a harmadik ha így folytatják, az életben nem fognak dolgozni az tuti!!!

Nem, őket az életben nem fogjátok kib..ni, sőt, elárulom, hogy akkor is ott fognak élni, ha a gyerekek 18 évesek lesznek, még azután is.. és tudod, mikor 40-50 év múlva a szüleitek sem lesznek, akkor fogják a lakást, és kifognak b..ni, hogy semmi közöd nincs a lakáshoz.

Ismerem ezt a fajtát..

Jótanács: érettségi után mindenképp keress kollégiumot, ne maradj otthon! Nagy szemétség, ami történik (arra, hogy a második nyilvánvalóan tervezett volt, nem találok szavakat), de nem tudsz tenni ellene, úgy jársz a legkevésbé rosszul, ha mielőbb elmész magadtól... innentől, hogy a tesód odaellett, mindig, mindenben, minden körülmények között ők fognak elsőbbséget élvezni (az, hogy szaporodtak, minden mást felülíró teljesítmény), és - ahogy valaki írta - egy idő után még te leszel útban, mer' kell a szoba a gyerekeknek - akik persze nem tehetnek semmiről, de attól még ez van. Gusztustalan helyzet, de nem tudsz mit tenni.

Ja, amúgy én megmutatnám a kedves nővérnek meg a párjának ezeket a válaszokat, csak hogy kicsit képben legyenek magukkal.

Ahogy 57-es is írja, patthelyzet. Ha csak hétvégén jársz haza, rögtön kitalálják, hogy felszabadult a szobád. Ha meg otthon jársz egyetemre, akkor nem fogsz tudni tanulni a folytonos rajcsúrozástól. (Valami azt súgja, hogy a munka nélkül, más nyakára gyereket szülők nem az a típus, akik tekintettel vannak arra, hogy a gyerekük zavarhat másokat.)

Itt csak az lenne a (drasztikus, de elgondolkodtató) megoldás, hogy te is odaköltözteted a barátodat, aztán a szüleid a tömegnyomor közepette elgondolkodnának és tesódék kapnának egy ultimátumot :D

Semmi problémát nem látok benne; éltek kisebb helyen is nagy családok. Ráadásul ez csak egy átmeneti helyzetnek tűnik.

Nem is gyerek már a testvér-kérdező, még előnyére is válhat a kisgyerekekkel való tapasztalat.

Közösségi szempontból nézve pedig nagyon előnyös a korai gyermekvállalás. Egészségesebbek, frissebbek a szülők, nagy valószínűséggel a gyerekek is. Nincs szükség külön eljárásokra, hogy egyáltalán legyen gyerekük, vagy ha igen, időben kiderül, több idő-energia marad rá.

Érzek a megfogalmazásnak valami nem-jóidulatot; bocs. Hogy "még tanulnak", holott a sógor elhelyezkedés előtt áll, a nővér sem évekre áll a befejezéstől. A "legnagyobb önzőség a világon" is elég túlzás; könnyű kitalálni példákat.

Érdekes lenne látni a nővér reakcióját, ha látná a kishuga kiírt kérdését.