Mit csináljak, ha képtelen vagyok elfogadni, hogy a férjemnek van egy gyereke? Hogy szedjem össze magam? Túl lehet ezen lépni valamikor?

Engem tulajdonképpen érdekelne, hogy fizet-e tartásdíjat a férjed? Az rendben van, hogy nagyon fiatal volt, nem akart kötöttséget, de az anyagiak???

Sajnállak, Kérdező, hogy úgy érzed, évek óta becsaptak (és ez valóban így is van!)

A gyerek és az anyja is így érez!

Már nem azért, de egy nem tervezett terhessegbol született gyerek még egy terveztt gyerek az nem ugyanaz, még véletlenül se kellene egy lapon említeni. Ha véletlenül besikerult és a nő nem volt hajlandó abortuszra menni, akkor miért kell most a férfit rugdosni? Ő nem akart gyereket, ennyi.

Mondjuk hazudni, eltitkolni nem kellett volna egy ilyen horderejű dolgot

"nincs kedvem ünnepekkor a férjem hibájával egy asztalnál ülni"

Kérdező, ha te megengeded magadnak, hogy így beszélj egy emberről, akkor egy gerinctelen alak vagy te is.

Most már nehogy a nőre told a felelősségét annak, hogy a 18 éves gyerekéről azt sem akarja tudni az apja, hogy fiú vagy lány.

Honnan tudod, hogy a nő azért akarta megtartani a gyereket, hogy a férje vele maradjon? A férjed mesélte? Mert ha igen, akkor könnyen elképzelhető, hogy csak kitalálta azért, hogy előtted rossz színben tüntesse fel. Lehet persze, hogy valóban így volt, de én azért nem venném készpénznek. Persze érthető, hogy neked jobban esik ezt a verziót elhinni, de úgy tűnik, neked most attól lesz jobb, hogy mindenkit szidsz, a férjedet, a gyereket, a gyerek anyját, miközben saját magadat sajnáltatod. Holott ez az egész nem csak neked rossz, sőt.

A 16-os hsz-nak igaza van, én is ismerek olyan nőt, akinek csak egy férfi kellett a gyerekhez, semmilyen formában nem kérte a biológiai apa támogatását, pedig ott az apa akart gyerektartást fizetni, de anyuka nem kérte direkt. Attól tartott, ha a pénzt elfogadja, köteles beengedi apukát a gyereknevelésbe, és ezt nem akarta.

Aztán 3 év múlva férjhez ment (máshoz), és a férj nevére vette a gyereket.

A fene tudja kinek milyen defekjei vannak, kár nekiugrani itt a másiknak, nem tudjuk a részleteket.

Mondjuk abban igazuk van a többieknek, hogy legalább Neked elmondhatta volna a párod. Nekem egy ilyen dologtól megrendülne a bizalmam.

"Talán ha nem több, mint 12 hetesen közli, hogy terhes, hanem hamarabb, akkor ez nem így történt volna."

Ezt a logikát alapul véve azt is lehetne mondani, hogy ha a férjed gumit húzott volna a farkára, akkor nem így történt volna..

Ne a férfi legyen már onnantól kezdve a hibás, ha a nő be sem avatja abba, hogy terhes. Végülis egy kész helyzet elé lett állítva, nem vállalta.Igen, az tény, hogy a gyerek szívta meg.De ettől az anyja mivel jobb? Valaki másra rákényszeríteni az akaratod, na az a gusztustalan dolog.

Viszont téged beavathatott volna.

Tegye fel a kezét, aki tapsikolna örömében, ha előkerülne a 18 éve nem látott apja, és részt akarna venni az életében.

Tegye fel a kezét, aki örülne, ha előkerülne a gyereke 18 éve nem látott apja (talán a gyerek nem is tudja, ki az, halottnak hiszi, volt már rá példa), hogy akkor itt vagyok...

Tegye fel a kezét, aki örülne, ha mostantól egy vadidegen 18 éves is része lenne a családjának, csak mert ez a társadalmi elvárás.

NA, akkor csitt.