Hogy számolnál el a lelkiismereteddel, ha közvetve
hozzájárulnál az édesanyád halálához?
Műteni nem lehet a szívét ? "Gyakorlatilag bármikor meghalhat, akár 1 hónapon belül" Ez esetben maradj vele, ha a napjai meg vannak számlálva.
2017. febr. 6. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
Ez nagyon rossz érzés lehet, de..ennyi idősen az lenne normális, ha lenne saját családod vagy külön életed. Én nem húztam volna idáig a különválást. Ezt nem teljesen értem, hogy "örül neki, de mégis lelkileg megviseli" pontosan mi? Az, hogy 45 évesen elköltözöl?
Egyébként az semmit sem jelent, hogy vettél egy lakást, heti 2-3szor meglátogathatod, ha ennyire nehezen viseli.
2017. febr. 6. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
Addig maradj vele amíg tudsz,gondoskodj rola és szeresd őt nagyon. Hiszen anya csak egy van. Még ne költözz el,majd ha jobban lesz. Várj egy kicsit. Elhiszem hogy költözni akarsz de most ne hagyd cserben...!!! :( sajnálom :(
2017. febr. 6. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
45 éves korodig anyukáddal laktál? Ha feleennyi idősen költöztél volna el, a megrázkódtatás is feleekkora lett volna neki.
Szerintem anyukád tart sakkban téged a pszichés alapon jelentkező rosszulléteivel. Az orvos pont ezért nem tud vele mit kezdeni.
Én ebből nem csinálnék lelkiismereti problémát. Az élet természetes rendje, hogy a fiatal (MONDOM: FIATAL, NEM 45 ÉVES!!!) külön költözik a szüleitől. Ha a szülő ezt nem tudja elfogadni, akkor ővele van a baj.
Én biztos nem hagynám magam érzelmileg zsarolni.
2017. febr. 6. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
Hát figyi, én azért azt az egy hónapot mostmár "kibírnám" a helyedben... nem is értem, hogy nem merül ez fel benned... ha már 45 évet "kibírtál", nem mindegy?
2017. febr. 6. 17:33
Hasznos számodra ez a válasz?
45 évig kibírtad a mamahotelben, akkor miért nem bírsz ki még 1 hónapot? Amúgy közöd nem lenne anyád halálához, de aki ilyen mártír és bebeszéli magának, az miért nem marad otthon, felfoghatatlan...
2017. febr. 6. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
7/24 A kérdező kommentje:
Nem zsarol az anyukám, mindkettőnk érdeke, hogy különköltözzek, mert egyébként sok a vita kettőnk között. Komoly betegségem van, le vagyok százalékolva, és anyagilag most jött össze, hogy vegyek lakást. 10 évig nem is tudtam dolgozni. Szívritmus-zavara van egyébként, ezt műteni nem lehet. Azt mondjátok, hogy maradjak mellette, a másik szavatokkal meg azt, hogy szégyelhetem magam, hogy 45 éves koromra tudok csak külön költözni. Egyébként 500 m-re fogunk lakni egymástól, akár mindennap meglátogathatom. De ha ezt már nem éli meg, akkor már gyakorlatilag mindegy.
Azért az egyáltalán nem biztos, hogy 1 hónap múlva meg fog halni, ilyet senki nem mondott. Könnyen lehet, hogy még 10-20 évet élni fog.
2017. febr. 6. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
Ne haragudj, senki nem akart ítélkezni. Én azt tenném a helyedben, hogy bevonnám őt is a lakás berendezésbe, ha át tud menni, akkor legyen sokat ott, kérd ki a véleményét a bútoroknál, fal színnél stb, tereld el a figyelmét a költözésről, inkább az izgalmas részéről beszéljetek. Aztán pedig kezdetben egy éjszakát aludj külön, majd szép lassan többet és akkor talán nem fogja annyira megviselni, mint ha rögtön átcuccolnál.
Én remélem, hogy ez a "bármikor meghalhat" egy erős túlzás volt.
2017. febr. 6. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
10/24 anonim válasza:
Hát figyu én erre csak annyit tudok reagálni, hogy a többieknek igazuk is van meg nem is.45 éve élsz vele azt mondod beteg, de elskarsz költözni,500 m lennél tőle, minden nap meglatogathatnad, írtad, hogy nem zsarol, lelkileg, akkor meg mire vársz, nincs senkie rajtad kívül????Persze ezt neked kell, eldönteni h vele maradsz vagy mész,ha meg meghalna, nem hiszem, hogy hozzajarulnak az okahoz.De ha tulnagy bűntudatod van akkor maradj vele amíg tudsz, a lakás megvár.
2017. febr. 6. 17:58
Hasznos számodra ez a válasz?
További kérdések:
válasza: