Mit tehetek azellen, hogy édesanyám ne erőltesse túlzottan ezt a vallás dolgot?
Jó reggelt kívánok mindenkinek! Ez az első kérdésem itt, és azt hiszem, kicsit hosszúra fog ez most sikerülni...
Előszöris szeretnék magamról néhány szót szólni. 15 éves gimnazista lány vagyok, az ország keleti részén élek egy városban. Nagyon sok minden érdekel, pl. természettudományos tantárgyak, pénzügy (ebben az irányban szeretnék majd tovább tanulni), a világ gazdasága, politika, szépségápolás. Szabadidőmben sokat olvasok szépirodalmi könyvekből, illetve zsebpénzt keresek műkörömépítésből, valamint családfák visszavezetéséből. A tanulmányi átlagom 4-5 között van. Van egy hetedik osztályos húgom.
És itt kezdődik az érdekes része: van egy édesanyám, aki túlzottan erőlteti rám a vallást (római katolikus). Rögtön, egy hetesen meg lettem keresztelve, hamarabb tanultam meg imádkozni, mint verset és mondókákat mondani. Minden vasárnap templomban kell ülnöm/ülnünk. Igazából ez engem soha nem érdekelt, de kiskoromban még az sem tudtam igazából, miről van szó, így harmadik osztályban elsőáldozó voltam. Azt sem tudtam mi az, csak örültem a szép fehér ruhámnak. Néha hisztiztem, hogy nem szeretnék templomba menni, olyankor mindig le lettem kiabálva, így nem szóltam.
Aztán kb. 5-6. osztályosan elkezdtem érdeklődni a biológia és fizika iránt. Rengeteg ehhez kapcsolódó művet olvastam, internetes blogokat. A barátaim ugyanilyenek voltak. Rájöttem, hogy nem hiszek Istenben, egy viccnek tartom máig az egészet. Amikor templomba készültünk, mindig duzzogtam, de nem mertem elmondani hogy így gondolom.
Aztán tavaly édesanyám kitalálta, hogy bérmálkozó is leszek. Ez azt jelentette volna, hogy úgyszintén minden vasárnap templom, plusz három évig heti háromszor, este hattól két órás hittan. Na itt szakadt el nálam minden, és elmondtam neki, mit gondolok az egészről. Nagyon sokáig veszekedtem, aztán én hagytam abba, álltam fel, és mentem a szobámba, hogy ez nem éri meg.
Hetekig nem szólt hozzám, apámon keresztül üzengetett. Édesapám egyébként református, a családja úgymond csak "titokban hívő", mert a kommunizmus idején politikából éltek a nagyszüleim, akkor pedig ezt nem nézték jó szemmel. A lényeg, hogy nem jár templomba, viszont nem mer beleszólni abba, amit édesanyám csinál. Minden veszekedésnél csak fekszik a kanapén és néz..
Amikor például középiskolát kellett választanom, édesanyám eldöntötte, hogy egy katolikus gimnáziumba fogok járni. Végül kihisztiztem, hogy egy másikat jelöljek meg elsőnek, és ha oda felvesznek, járhatok oda. Most ide járok. A barátnőim olyanok mint én, kicsit jobb az átlaguk. Viszont anya állandóan lek... vázza őket... Pedig egyáltalán nincs oka ennek, mindig megválogattam a barátaimat.
Még mindig rángat magával templomba, minden vasárnap hajnalban. Valamelyik nap elmentem a paphoz, beszélni vele, normális e amit anyám csinál. Erre azt mondta, minden velem egy idős hülyegyerek vagy k...va(igen, a pap szó szerint ezt mondta) és ránk fér hogy jöjjünk.
Én már mindent megpróbáltam. Normális beszélni édesanyámmal, hogy nem korlátozhatja, mondhatja meg, hogy én miben hiszek, és miben nem. Próbáltam beszélni a pappal, az osztályfőnökkel, a nagyszüleimmel. De nem segít semmi, és ezt akkor sem erőltetheti rám. Nem a húgom a vagyok, akit egyszerűen csak ugráltat, és mindent elhisz neki amit anyám mond.
Nemrég elmondtam nagymamámnak, hogy az ország másik végére készülök egyetemre. Hát persze hogy elmondta édesanyámnak, amiből szintén vita lett.
Végül meg szeretnék még említeni egy furcsa dolgot. Volt egy fiú, akit már nagyon régóta ismerek és mindig is tetszett, és rengeteget beszéltünk. Szerettem volna még várni ezzel, de összejöttünk karácsony előtt. Nem mondhatom neki azt, hogy figyelj már, várj még rám két évet, köszcsi. Úgy voltam vele, hogy nem akartam hogy balhé legyen, elmondom. Fura módon nagyon örüt neki a nagy szent család, jövőhéten hozom és bemutatom. Ő egy nagyon rendes srác, a másik felem szinte, ugyanilyen problémai vannak neki is. De ebbe most nem megyek bele, ez más tészta.
Na jó, most már befejeztem, de azért ki is kellett adnom magam, hogy jobban átlásdátok. Kérlek titeket, segítsetek valamit kitalálni...
#7 vagyok, de igen katolikus vagyok17 éves, tavaly voltam bérmálkozó, 16 évesen, korábban nem lehettem, jelenleg 16 évtől lehet, legalábbis a mi egyházmegyénkben. Persze, keresztelni bármikor lehet, én azt mondtam, ÁLTALÁBAN nem szoktak egyhetes korban. Elsőáldozó ötödikben voltam, ahogy az osztálytársaim is, de általában negyedikben szoktak. Az is gyanús, ahogy azt mondja, örült a szép fehér ruhájának. Mostanában már nincs szép ruha, azért, mert nem mindenkinek telik rá, egyszerű fehér ruhában voltam elsőáldozó, ami a ministránsokéhoz hasonló, az előző évfolyamokon is így volt már. Abban is kételkedek, hogy nem tudta, mi is az elsőáldozás, hiszen előtte hittanórákon részletesen elmagyaráznak mindent.
Persze, az sem szép, amikor túlzottan rá akarják erőltetni a vallást a gyerekre, de nekem ez a kérdés nem tűnik valósnak.
Anyukáddal valószínüleg sajnos nem sokat tudsz kezdeni, esetleg édesapáddal beszélhetsz hogy beszéljen a fejével... Feltéve ha bele mer szólni végre..
Azt a papot meg úgy ahogy van pofoznám fel gondolkodás nélkül... Én hiszek istenben (mondjuk ez nálam fura kérdés, de egyáltalán nem a bibliai istenről beszélek, igazából magam sem tudom...) de szerintem valakire ráerőltetni a vallást a világ legnagyobb hülyesége... Csak megutálja azt, és a vallásosokat.
Próbálj meg egy kicsit másképp hozzáállni a dologhoz, lehet, hogy többre mész vele.
Én római katolikusként vagyok megkeresztelve, de - szerencsére - nem vallásosak a szüleim, így a bővebb hitre nevelés kimaradt. Értem és tudom, hogy miről beszélsz. 7-8 évesen képes voltam a vallásosabb családból származó osztálytársakkal összeveszni azon, hogy hülyeség, amit mondanak, mert nem Isten meg teremtés, hanem nagy Bumm és evolúció, mert van egy csomó dínós könyvem, és anyu-apu elmagyarázta ezeket... De itt a hangsúly a koron van. Gyerekként még oké, de te ebből már kinőttél.
Ha valóban olyan érdeklődő vagy, és tájékozott szeretnél lenni a világ dolgai iránt, akkor ne utasítsd el teljesen a szüleid vallását. Nem kötelező elfogadnod, és gyakorolnod sem. Fogd fel úgy, mint egy művészet- és vallástörténeti érdekességet. A vasárnaponként hallott történetek lehetnek érdekesek, és nem válik hátrányodra, ha látod a különbséget az emberek gondolkodásmódja között.
Tudod, én önszántamból mentem katolikus egyetemre, annak ellenére, hogy a vallást messzire kerülöm. Persze, volt, hogy a falat kapartam, mikor huszonéves fiatalként oktattak ki arról, hogy csókot adni a szerelmednek rossz és undorító, de ugyanakkor az adott oktató kutatásai a fiatalok párkapcsolati rendszeréről meg tök érdekesek voltak - még így is, hogy ő a vallás tükrében vizsgálta. A filozófia, a vallástan pedig kifejezetten érdekes, és sokat megérthetsz belőle édesanyád hozzáállásáról is. Persze ehhez fontos, hogy meg tudd szűrni az általad érdekesnek vélt információt, illetve tudd helyén kezelni a dolgot. Mert el kell tudni fogadni, hogy van ilyen is, és nem jó, ha viccnek tartod. Nem vicc, csak egy más szemszög, mint a tiéd.
Szóval én ezek miatt a helyedben elviselném a heti templombajárást, még van néhány éved, hogy addig kialakítsd a saját szempontodat. De tudod: csak azt jó utálni, amit ismersz. :) Az egyetemi tervekről viszont ne mondj le, van még idejük megbékélni vele. Ez vallástól függetlenül is nagy trauma a szülőknek. Ha pedig már nem otthon élsz, akkor könnyedén alakíthatod ki a saját életedet. :)
#14-15
Mert ráerőltetni valakire a vallást, elnyomni őt és az ő nézeteit sokkal jobb. Az hogy valaki erkölcstelen ribi lesz e, csakis nevelés kérdése, attól függetlenül, hogy vallásos e.
A vallás pont azért hit kérdése, mert nem lehet bebizonyítani isten létét/nem létét. Mindenkinek joga van eldönteni, hogy hisz e, vagy sem.
Szerencsére ateista családba születtem, úgyhogynem kellett hasonló dolgokat megtapasztalnom. Viszont próbáltál anyukáddal nyugodtan leülni, és átbeszélno ezt az egészet? Pl. hogy számára miért fontos a vallás és neked mik a problémáid vele. Ha rendesen érvelnétek, talán átlátnád, mièrt viselkedik így, ő pedig megértené, hogy te nem vagy, és nem is leszel vallásos.
20/l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!