Ti hogy élnétek meg ha megtudnátok?

Minap épp magyaráztam anyámnak, hogy én nem akarok gyereket és nem is érzem magamban azt az anyai ösztönt amit ő ilyen korában (17 vagyok). Én egy megcsalásból születtem házasságon kívül. A bátyám házasságon belül a húgom meg...nos egy másik házzasságból (lol). Sokszor megkaptam a "jobb lenne nélküled" szöveget és igazából engem nem ütött volna szíven ha elmondja, hogy nem akart.

(Btw mamám nevelt fel így is szinte teljesen)

Nade a lényeg. Én a fent említettet elmondtam neki, és azt is megkérdeztem, hogy miért nem vetetett el?

Ő meg azt mondta, hogy nem akart megölni. Pedig mamám felajánlotta neki a pénzt rá. Ez így ilyen formában már feldolgozásra szorult nálam, mert az családtagjaimnak az életemben furcsa szerepe van.

Engem sem terveztek, sőt már ki volt előre fizetve az abortusz, megvoltak a papírok stb.. utolsó pillanatban meggondolták magukat a szüleim, így édesanyám nem ment be az adott időpontra.

Évek óta tudok róla egyáltalán nem érintett rosszul, mivel szeretetben nőttem fel és mindent megadtak amit csak tudtak.

(+ az akkori pénzügyi helyzetüket nézve nem csodálom, hogy nem akartak még egy gyereket.)

Nem az a rossz anya aki elgondolkodik az abortuszon, hanem az aki csak megszüli és ott hagyja.

Én az a típus vagyok, aki szeret kérdezni, szóval kisebb koromban végigjártuk ezeket, pl hogy terveztek-e minket, hogy elsőre lányt akartak-e, vagy hogy akartak volna-e harmadikat. Sőt, már nagyobbként arra is rákérdeztem egyszer apunál, hogy nem gondolta-e, mikor meglátott, hogy a postástól vagyok.

(Az ismerősök mindig ezzel viccelődtek, mert a családban mindenki barna, csak én vagyok vörös, de aztán apu elmagyarázta, hogy az ő ágán a papa nővére és az ő szüleik is vörösek voltak, de a nagynéném már megőszült, mielőtt találkoztunk, a dédszüleim meg a születésem előtt meghaltak, így én ezt nem tudhattam.)

Az megviselt volna, ha apu nem az "igazi" apám, de az, ha nem terveztek volna, vagy fiút akartak volna helyettem, nem zavart volna, szimplán csak kíváncsi voltam. A lényeg, hogy szerettek és szeretnek, nem?

Én is véletlenül jöttem össze.

A húgommal mi vagyunk az élő példái annak, hogy a megszakításos meg a naptármódszer pacikuki. :D

Nem érzem úgy, hogy ettől kevesebb lennék, mint az idősebb testvéreim.

Ennyi.