Ha már a szülők kövérek, miért kell a gyereket is felhízlalni?

Ismerek ilyet.

Egyszerű és erős akaratgyengeség. Egyszerűbb leültetni a gyereket a TV elé egy zacskó csipszel, mint megkedveltetni vele valami sportot meg az egészségesebb ételeket.

De az ilyen szülők alapba kissé hiteltelenek. Ez kb olyan, mintha egy láncdohányos anyuka akarná elmagyarázni a szintén dohányzó gyerekének, hogy miért nem kéne cigizni. Hogyan vegye a gyerek a szüleit komolyan, amikor a szülők sem gondolják komolyan az egész lefogyósdit/egészségesdit?

Mert nincs meg ahhoz a lelki erejük, hogy példát mutassanak és változtassanak a saját káros szokásaikon. Az emberek sajnos úgy működnek, hogy ragaszkodnak a jólbevált megszokott dolgaikhoz.

Mert a gyerek súlya valóban a szülőkön múlik, hisz kamaszkor előtt többnyire a szülő mutat példát, az ő szokásaikat veszik át a gyerekek.

Anyu meg nem várhatja el, hogy a gyerek jóízűen egye a párolt brokkolit miközben az asztal túloldalán ő tömi magába a zsíros cupákot.

# 5

Hát én 49 kiló vagyok és egy ültő helyemben meg tudok enni egy Big Macet plusz sült burgonyát. :D

Az már más kérdés, hogy nem szeretem, mert jellegtelen ízük van.

Nekem van ismerősöm, aki egy időben irtózatosan meghízott, és később kiderült, hogy piálni kezdett az apja öngyilkossága miatt, ezért (is) volt a túlsúly.

Az ilyen kérdéseknél szégyenkezve eszembe jut, mennyire szánalmasnak találtam, amíg meg nem tudtam miért ilyen.

Ja és mi is lőttük neki a jó tanácsokat. Ok, mondjuk ez ritka eset, általában az emberek a felesleges ételmennyiség miatt híznak el.

A mi történetünk egy kicsi más. Én és a férjem is túlsúlyosak vagyunk. Én 96 kiló (160cm) a férjem 130 kiló (186cm) Nem fogom azt mondani, hogy betegek vagyunk vagy X.Y miatt híztunk el, mert akkor hazudnék. Saját magunknak köszönhetjük az elhízásunkat. Isteni finom kaják, sütemények, és újabb ételek, újabb sütik. A napunk nagy része abból állt, hogy minél finomabbakat főzzünk, süssünk, és zabáljunk. Sőt, egyik szokásunk az volt, hogy kirándulás gyanánt éttermeket, büféket látogattunk, és ettünk. A fiam olyan 14-15 éves koráig velünk evett jó ízűen. Csak azért nem hízott el, mert velünk ellentétben, rengeteget sportolt, és a szervezete még növésben volt. 18 évesen úgy döntött, hogy konditerembe jár, mert izmos testet akar. Mivel fontos volt neki ez a fajta életvitel, így az ételeket is megválogatta, hogy mit eszik, mennyit, és mikor. Majd szép lassan előbb az apját, majd engem is rávett, hogy mozogjunk, és együnk változatos, de egészséges ételeket. Én és a férjem olyan emberek vagyunk, hogy semmit sem utasítunk el ami nekünk is jó. Megpróbáljuk, ha megy megy, ha nem megy akkor abbahagyjuk. Nos ennek 1 éve. Azóta a napunk nem arról szól, hogy mit nassoljak, mit egyek. Mindig megyünk edzeni. Bár ma is megeszem a pizzát, vagy hamburgert de mértékkel. Mondjuk ha nagy ritkán bemegyünk a mekibe mert megkívánjuk a sajtos hamburgert akkor veszünk egyet, és elfelezzük. Ennyi elég is. ( régen fejenként megettünk 4-5 hamburgert is) Mára elmondhatom, hogy a fiam segítségével, biztatásával én 68 kiló a férjem 95 kiló lett. A férjem már nem akar fogyni csak kicsit izmosabb lenni. Én még igyekszem leadni pár kilót, persze nem baj ha az izmaim nekem is megmaradnak.

A fiam példáját nézve, szerintem minden gyerek egy bizonyos kor után eltudja dönteni, hogy követi a szülei példáját, zabál és hízik. Vagy a saját sarkára állva figyel a saját étkezésére. Mert ahogy mondani szokták. Senkinek nem nyomnak fegyvert a homlokához, hogy már pedig meg kell enni 4 hamburgert, fél csokitortát, és 2 egész pizzát.

Tapasztalatom meg az, hogy ahol ennyi egészségtelen, és rengeteg kaja van, az nem foglalkozik azzal ha a gyerek vesz külön salátát vagy halat, vagy zöldséget. Kaja, az is jöhet..:)

44/N

Amúgy ez a dagi szülő-dagi gyerek nem igaz annyira. Nagyon sokszor látok dagadt gyereket vékony szülővel.

Vagy itt van egy másik barátom esete, ő elég khm mackós, a szülei vékonyak, nála az volt a probléma, hogy gyerekkorában-tinikorában szinte tiltották neki az édességet, mikor elköltözött, szépen kitombolta magát.

De ő aztán tényleg durván tolta, nem evett normális ételt, csak édességet. Akárhányszor találkoztunk volt nála toblerone és valami mázas péksüti. Ő nagyon nehezen fogyott le. Ez lényegében egy függőség.