Mi a véleményetek olyan szülőről, aki arra kéri a felnőtt gyerekét, hogy vegyen fel neki hitelt?

Persze, lehet így is h meg tud spórolni az ember. De ez olyan, hogy kaptam az ívet amikor kérdeztem mások hogy tudnak ennyit megtakarítani stb. Hát igen. Úgy hogy 18 évesen eljöttem otthonról azóta a magam ura vagyok. Más meg 25 évesen is lead otthon 20.000 kafetériát és a legnagyobb gondja az hogy 50 vagy 100.000-et rakjon félre... Így persze h megy.

Kérdés az hogy mire akarja. Azt mondod rossz az egészségi állapota. Akkor te örökölnéd azt, amire felvetted neki a hitelt, ha ne adj Isten meghalna. Szóval kb magadnak vennéd. Akivel kapcsolata van köze se legyen, és minden a TE neveden legyen, tudod miért?

Mert ha rafkós módon irat egy haszonélvezetit, azt hisszem ez a neve. Akkor hiába a tiéd az ingatlan, az életben nem tudod eladni, amíg le nem mond, vagy meg nem hal, mert az erősebb mint a tulajdonjog...

Szóval ha egy nívós ingatlan, és minden a te kezedben van, akkor simán.

Ha jól értem, akkor anyád összejött valami pasival, ketten együtt nem tudják biztosítani a lakhatásukat, és tőled várják, hogy évtizedekre adósodj el?

Vagyis neked soha nem lesz lehetőséged saját lakásra, elvégre egy lakáshiteled már van.

Egészen biztosan nemet mondanék ilyenre. Két felnőtt ember, volt rá egy egész életük, hogy letegyenek annyit az asztalra, hogy abból közös életet tudjanak tenni kettecskén.

Ne egy fiatal ember életét tegyék tönkre már az induláskor, hogy ők kényelmesen tudjanak turbékolni!

Még 200-500 ezres hitelt se, sőt kezességet se vállalnék, nem hogy lakáshitelt évtizedekre, úgy hogy rajtam fogják behajtani, ha ők nem fizetik.

Ha hitelképesek lennének, felvehetnék ők jelzálogra. Valószínűleg a bank úgy döntött, hogy nem fogják tudni visszafizetni, és nem adnak kölcsön. Szerintem nem véletlenül...

Szülője válogatja. A sajátomnak többször is voltam kezese, mert ismerem, tudtam, hogy nem lesz gond, nem is volt.

Viszont van olyan ismerősöm, akinek az egész, apjától maradt örökségét (ami nem volt kevés, ingatlanok, nagy értékű autó stb.) eltapsolta az anyja a különböző hitelekkel, pénzszórással, ezért ment külfölre dolgozni az illető.

Az alapvető hozzáállásom az, hogy senki helyett nem vennék fel hitelt, soha (az más kérdés, hogy nyilván adnék a szüleimnek pénzt, ha rászorulnának, ha lenne mit)

Szerintem nem tisztességes hitelfelvételre kérni bárkit.

Én simán fizetem a gyerekem helyett a lakáskasszát, teljesen végig. Ja, hogy ez normális, hogy a szülő vegyen fel hitelt a gyereknek, vagy legyen a kezese, de visszafelé már nem normális?

A tény a következő: ne vedd fel a hitelt neki és imádkozz, hogy ő se tegye, mert ha ő vesz fel hitelt és vesz belőle lakást, akkor annak a lakásnak ő lesz a tulaja, de a párja a haszonélvezője, mert lesz ennyi eszük, hogy ezt tegyék. Ha anyukád meghal, akkor a tiéd lesz a hitel is, lesz egy lakásod, de azt nem fogod tudni eladni a haszonélvező miatt, tehát sokkal nagyobb szarba kerülsz, mintha te vetted volna fel a saját anyádnak a hitelt.

Ezt csak végig kellett volna gondolni, de a többi válaszoló közül csak egynek volt ennyi sütnivalója, a többi mehet a levesbe.

#8 Ha ő vesz fel hitelt, és utána örökölnék egy hitellel terhelt ingatlant, aminek ráadásul haszonélvezője is van, akkor simán visszautasítom az örökséget, szóval amit írtál, az egy rossz gondolatmenet.

Senki miatt nem fogom eladósítani évtizedekre.

8: Nagyon ostobán gondolkodsz.

Először is. A segítés általában lefelé megy. Szülő segíti a gyereket, mert ő megkapta a szüleitől és a gyerek is a gyerekét fogja segíteni.

Másodszor. Aki nem hitelképes annak NEM veszünk fel hitelt, mert tuti hogy fizetni sem lesz képes. A hitelképességet nem szemétségből vizsgálják.

Harmadszor. Süllyedjen el az a szülő aki a saját elcseszett életét a gyerekén akarja leverni azzal, hogy a gyereket lehetetleníti el évtizedekre.

Negyedszer: Ha a kérdező anyja hitelképes lett volna akkor felveszi a hitelt. Innentől az egész okoskodásod merő ostobaság.