Engem miért bántanak a szüleim, ha beteg vagyok?
Én a héten voltam nagyon betegen, szerdán és csütörtökön leginkább. Szerdán hazajöttem, mert annyira rosszul voltam. Erre csütörtökön ugyanúgy elküldött iskolába. 38,5 volt a lázam a csütörtökön, mikor megjöttem. Ilyenkor mindig bántanak és kiabálnak velem. Nem is hagyják, hogy pihenjek. Azt kiabálják, hogy megbolondultam és nincs is semmi bajom. Közben meg körülbelül két évente egyszer, ha beteg vagyok. És a tanár is mondta, hogy nyugodtam menjek haza, mert látszik rajtam. Tényleg alig éltem.
Mások ilyenkor nem inkább ápolják a gyereküket, mintsem bántják?
Mindig ilyen volt. Nem valami jó a kapcsolatunk, de ez a betegség téma mindig terítéken volt. Látják, hogy beteg vagyok, de azt hiszik, csak szimulálok.
Általánosban egyszer felhívta a tanárnő, hogy köhögök egész órán és a többiek se tudnak tanulni tőlem. Egész hazaúton ordibált velem és 2 nap múlva visszaküldött. Ilyenkor nem elég, hogy a betegség miatt kivagyok, még ők is idegesítenek. Teljesen kiiészülök, attól, amit csinálnak velem.
Mindig jó tanuló lány voltam, de mindig ezt csinálják/ csinálták.
Ettől teljesen megkattannak, hogyha meghalják, hogy hiányzom az iskolából. Főként mióta apa nyugdíjas lett, azóta van ez.
Csütörtökön olyan rosszul voltam, hogy az ajtón is alig tudtam betámolyogni, mégsem maradhattam otthon. Emiatt a dolgozatot is elrontottam, ledig ha a javítót írtam volna meg, akkor jobb lenne.
Olyan is volt, hogy kihúzták a fogamat, nagyon vérzett és visszavitt az iskolába. Mindig ezt csinálják és kelltik bennem a bűntudatot, nemhogy segítenének valahogy. Arról meg végképp nem tehettem, hogy megbetegedtem. Akkor azért ordítoztak, hogy azért, mert 2-3 naponta szellőztetek és megfáztam vagy 3 hete nem öltöztem fel rendesen. Arról persze nem beszél, hogy anyának is ez a baja, kb. 2 hete, csak engem jobban megviselt, mint őt.
Normális szülő ilyenkor nem támogatja a gyerekét és nem kikészíti. A dolgozatokon pörögtek be és azt kiabálták, hogy én nem vagyok normális gyerek és iskolakerülő. Közben meg anyának kellett értem jönnie az iskolába, mert rosszul voltam csütörtökön. De azt mondták megérte, mert megírtam a dolgozatot...
Milyen emberek az ilyenek?
Elég sok ilyen esetről hallottam már. Érdekes de én régen azt hittem, hogy csak velem ilyenek. Másokat ha kiírt az orvos, otthon maradtak, én nem. Elküldtek iskolába, lábon hordtam ki emiatt egy tüdőgyulladást, szakadt fel az összevarrt térdem, kerültem kórházba mert kiestem a padból a láztól stb. És persze mindez az én hibám volt. Leginkább anyám csinálta ezt. Otthon nem mertem köhögni, mert üvöltött, hogy már megint köhögsz?! Pedig nagyon ritkán voltam beteg. Ha a "kelleténél" többször fújtam orrot, már jött az ordítás hogy "nem leszel itt beteg, nem fogsz hiányozni hiába fújod az orrod". Személyes sértésnek vették, amikor mégis orvoshoz kellett vinni, pl. amikor kiderült, hogy fogszabályzó kell, egy hétig alig szólt hozzám, hogy én ezt hogy képzelem. Szemüveges úgy lettem, hogy egy évig mondogattam hogy fáj a szemem és nem látom a táblát, de mindig csak megkaptam hogy nem kéne annyit firkálni és akkor nem fájna. A firkálás alatt a rajzolást értették, amit nagyon szerettem de otthon haszontalanságnak tartották, bezzeg ha tanulnom kellett, azzal nem baj ha rontottam a szemem, annak örültek volna, ha egész nap fel sem állok a tankönyv mellől. Végül a tanár írt az ellenőrzőmbe, hogy vigyenek szemészetre mert már az első padból sem látom a táblát, akkor duzzogva elvittek. Az asztmám 16 évesen derült ki véletlenül, pedig kisgyerekkorom óta fulladtam de ők ezt nem vették észre. Minden alkalommal, amikor nagy ritkán megbetegedtem, bűntudatot keltett bennem, mintha én tehettem volna arról, hogy beteg vagyok.
Hosszú évekig gondolkodtam rajta, hogy mi lehetett ennek az oka. Végül arra jutottam, hogy anyám a saját tehetetlensége miatti dühöt és feszültséget vezette le így. A mai napig ezt csinálja más dolgokban is, ha valami miatt feszült, akkor másokkal kötekszik, ordibál jelentéktelen dolgok miatt.
Mert barmok! Komolyan nem értem. Ők is bemennek taknyosan a melóhelyre? Ha pl az osztálytársaid elkapják, mert téged arra kényszerítettek, hogy bemenj, akkor az osztálytárs szülei helyében benyújtanám a számlát a gyógyszerekről. De a gyámügyön tehetsz bejelentést.
Nekem 4 gyermekem van, de herótom van attól, hogy a sok marha behozza betegen a gyereket az oviba, suliba, én meg ápolom a gyerekeimet, meg súlyos 10 ezreket hagyok a patikába. Az ilyen szülők lusták a gyerekkel foglalkozni. De bezzeg a családi, gyed, gyes, szoc pol jól jön nekik, csak a gyerekre egy fillért ne kelljen költeni.
Napok óta olyan bűntudatom van miatta, pedig egyáltalán nem tehetek róla. Tegnap is csak gyalázott, még mindig nem találom a helyemet. Lázasan én sem tudtam semmit csinálni és utálom, hogy be kellett mennem.
Elvették az életkedvemet is, magamat okolom, hogy beteg vagyok. A hiányzásért szószerint kicsinálnak, pedig eddig csak a péntekre nem mentem be egész évben.
Azt mondták, hogy meg fogok bukni, ha nem megyek be.
Nem is vettek meg nekem semmilyen gyógyszert és kiabáltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!